Navracsics Tibor: Magyarország fejlettsége nem egységes, reagálni kell a különbségekre

Olyan fejlesztéspolitikát kívánunk kialakítani, amely érzékenyen reagál a területi különbségekre, és a szempontrendszerek között az eddiginél hangsúlyosabban jeleníti meg ezeket – jelentette ki Navracsics Tibor kedden Zalaegerszegen.

Magyarország fejlettsége nem egységes, jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes területek között – mondta a területfejlesztési miniszter a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán, a TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadvány bemutatóján. Ezért olyan fejlesztéspolitikát kell kialakítani, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, a társadalom és a gazdaság szereplőinek helyi igényeire is reagálva.

Az ország európai uniós csatlakozása óta 2020-ig csak kisebb mértékben emelkedett az egy főre jutó nemzeti össztermék összege, egyedül Budapesten haladja meg 153 százalékkal az uniós átlagot a 2004-es 129 százalékkal szemben. A legfejlettebb régiók közül a Nyugat-Dunántúlon 66-ról mindössze 70 százalékra nőtt ez a hányad, miközben például Burgenland – Ausztria Magyarországgal határos tartománya – 88 százalékos szinten stagnált az eltelt másfél évtized alatt – ismertette.

Navracsics Tibor felidézte, hogy 2027-ig Magyarországra mintegy 14 ezermilliárd forint európai uniós kohéziós forrás érkezik, amelyből több mint 4 ezermilliárd az agrárium és a vidék fejlesztésére szolgál, mintegy 10 ezermilliárd pedig a korábban is ismert programokban pályázható. Most indulnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal arról, hogy Magyarország igénybe venne 4 ezermilliárd forint hitelt is, amelynek a felét energetikai beruházásokra szánja.

Budapesten is azért jött létre az agglomerációs fejlesztési tanács, mert ma már 50-70 kilométeres körzetével együtt szinte egy városként él a térség. A vidéki városok körül szintén önálló gazdasági alközpontok alakulnak ki. Jó példa Győr, Szombathely vagy Veszprém és Székesfehérvár együttműködése, de szükség lenne például Zalaegerszeg és Nagykanizsa vagy éppen Pécs környezetében is a gazdaság hasonló szempontú megerősítésére, bevonva a határon túli területeket is.

A területfejlesztési miniszter kitért arra, hogy a TOP- és a Ginop-pályázatokat követően március végéig jelennek meg a további operatív programok kiírásai.

Parragh: az iparpolitika újjászervezést igényel

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásában arról szólt, hogy Magyarország reorganizáció előtt áll, mert az energiaválság miatt az iparpolitika újjászervezést igényel.

– vélekedett. Idén az év egészében sikerül is elkerülni a tényleges recessziót, és mintegy 1,5 százalékkal bővülhet a GDP – tette hozzá.

Megítélése szerint az inflációs helyzetben a nemzeti bankot súlyos felelősség terheli, mert már a koronavírus-járvány előtti időszakban elindult, a Covid alatt pedig rejtve maradt infláció- és nyersanyagár-emelkedést nem vette figyelembe. A folyamatos kamatráta-emelés után a ma irányadó 18 százalékos kamattal „fekete afrikai országokkal és Argentínával” versenyzünk – mondta.

enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. A jelenlegi válsághelyzetben a kormány satuféket nyomott az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább – fogalmazott a kamarai elnök.

Tardos-Martsa Kinga, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának tervezési és elemzési osztályvezetője a TOP 100 kiadványt ismertetve elmondta: 2021-ben Zala gazdasági erejét tekintve a 16. volt a vármegyék sorában, a GDP-ben a 15., foglalkoztatásban a 9., munkanélküliségi adatokban a 10. helyen állt. Méreténél és humán potenciálját illetően erősebben teljesít, például Budapest után Zalában regisztrálták a második legtöbb vendégéjszakát.

A kiadvány szerint 2021-ben az építőipari ZÁÉV volt 80,7 milliárd forintos árbevételével a legnagyobb vállalkozás Zalában. A második 46,2 milliárddal a fuvarozó Gartner, a harmadik pedig a munkaerő-kölcsönző WHC Kft. 23 milliárdos nettó bevétellel.