Összetett mutatvány: hogy kerül bele a hamburgerbe a paradicsom?

Milyen sajátosságok a jellemzők a gyorséttermek logisztikájára?

A legnagyobb kihívás a lendületességnek megfelelni. Ha valaki bemegy egy gyorsétterembe ebédelni, vacsorázni vagy egy kávét inni, elvárja, hogy hamar kiszolgálják, és ez a tempóval kapcsolatos alapelvárás az egész folyamatot meghatározza, így a logisztikát is. Az új kollégák rendszeresen rácsodálkoznak arra, milyen erős ütemben folyik nálunk a munka. Ez a mindennapokban egyrészt azonnali reagálást jelent a felbukkanó problémákra, másrészt magában rejti a hibázás lehetőségét is, amit nyilván igyekszünk megelőzni. Jól szabályozott folyamataink vannak, próbáljuk az ellátási lánc összes szereplőjével betartatni a határidőket, mert ha egy beszállító csúszik, borulhat az egész folyamat. 

Ezek az éttermek híresek arról, hogy a minőségbiztosítással kapcsolatban extra elvárásaik vannak. Ez mit jelent a gyakorlatban?

A három fő ügyfelünk a Starbucks, a Pizza Hut és a KFC. Ez utóbbi kettőnek például nem megfelelők az általunk felmutatott nemzetközi minőség-ellenőrzési szabványokról (international food standard) készült tanúsítványok, hanem a saját, kőkemény szabványaik betartatását követelik meg, amelyek ellenőrzésére évente saját, külföldi auditort küldenek. Bár alapvetően logisztikai cég vagyunk, nagykereskedelmi tevékenységgel is foglalkozunk, mert ha az ügyfél azt kéri, hogy az árubeszerzést is részben mi bonyolítsuk le, akkor készen állunk rá. 

Hozzánk tartozik például a liszt, a burgonya, az üdítő, a pizzafeltétek vagy a csomagolóanyag beszerzése – úgy nyolcszázféle termék található a raktárunkban a három hálózat részére. A friss zöldséget is mi szállítjuk, ezt egy zöldségfeldolgozóban állítják össze a rendeléseknek megfelelően, este-éjszaka érkezik hozzánk a raktárba, és másnap az előírt hőfokon szállítjuk ki az éttermekbe. Egy és négy fok között kell tárolnunk és szállítanunk a frissesség érdekében, és már fél fok eltérés esetén jeleznek a kollégák, akik átveszik az árut, hiszen a teherautó megfelelő rekeszének hőmérsékletét ők a saját hőmérőjükkel ellenőrizhetik. 

Ami a specialitás még a munkájukban, hogy három különböző hőfokon képesek az eltérő hűtést igénylő termékeket tárolni a raktárban, és szállítani is.

Több ezer négyzetméteres raktárt bérlünk, ahol egy fedél alatt, három csarnokban tároljuk a különböző hőmérsékletet igénylő termékeket. A teherautóknál pedig a felépítmény tagolódik három részre, így a platón belül, egy-egy kamrában tudjuk beállítani a kívánt hőfokot egy-egy raklap méretű szállítmányhoz igazítva. 

Ezt a speciális felépítményt kevés teherautós cég vállalja be, rengetegen szállítanak szárazárut, sokan pedig csak fagyasztóval vagy hűtős autóval dolgoznak.

Az elszálló energiaárak hogyan hatnak az üzletre?

Egy hűtőház áramigénye óriási. 

Nem tudunk mást tenni, mint ezt a költségemelkedést érvényesíteni a szolgáltatási díjunkban, ez persze kemény tárgyalásokat eredményez, folyamatos az egyeztetés a partnerekkel. Jellemzően 10 százalékkal emeltük az árainkat a tavalyi év folyamán, és valószínűleg idén is hozzájön még ugyanennyi. Minden ügyfél felől elvárás, hogy próbáljunk minél zöldebb és olcsóbb energiaforrást találni, sokat foglalkozunk is a kérdéssel. A raktáraink teteje lapos, így napelem telepítésében gondolkodunk, ha a szerkezet terhelhető. A másik, hogy a logisztikai központok általában üres földterületek mellett létesülnek, amelyeken szintén elhelyezhetők a napelempanelek. Ez mindenképp nagy beruházás, és sokszereplős egyeztetést igényel.

A külföldi anyacégnél léteznek már jó megoldások erre a kérdésre?

Volt és van egy jól működő vállalati modell, amely minden országban, az összes egységnél bevált. Az, hogy hirtelen és ilyen mértékben elszálltak az energia- plusz a gázolajárak – hiszen a legtöbb teherautó ezzel működik –, felkészületlenül ért bennünket. Mindenképp lépni kell ez irányban – azért is, hogy ne legyünk ennyire kitettek ezeknek a változóknak, de sajnos a hétköznapi darálóban sokszor épp a fejlesztések kidolgozására marad a legkevesebb idő.

Mit lát a piacon: a hazai logisztikai cégek miként reagáltak a többletköltségekre?

Két megoldással találkoztam: mások is továbbhárítják a partnereik felé a többletköltséget, de számos hűtőház bezárt, ha az ügyfeleik nem tudták vállalni az áremeléssel járó költségtöbbletet. Az is előfordul, hogy a hűtőkamra egy részét zárja le egy piaci szereplő, és csak azt használja, amelyikre ténylegesen van megrendelése, és nem spekulál arra, hogy új ügyfelek esetleg feltöltik az üresen maradó helyeket.

Ma már elvárás, hogy egy logisztikai cég tegyen lépéseket a fenntartható működésért?

Mindenképp. Mi törekszünk a papírmentes munkakörnyezet megteremtésében élenjárni. A raktáron belül még használunk papírt, de ahogy egy teherautó elhagyja a telephelyet, már csak elektronikusan kommunikál az ügyféllel és velünk is. 

Kamerarendszerrel rögzítjük a bepakolást, minden egyes összekészített raklapot négy oldalról lefényképezünk. Amikor kiszállítjuk a lefóliázott raklapokat, az étterem nem biztos, hogy azonnal le tudja ellenőrizni, de 24 órán belül kell felénk jeleznie, ha egy terméket nem talál. Reklamáció esetén a felvételeknek köszönhetően viszonylag könnyen és gyorsan vissza tudjuk nézni, hogy jogos-e a panasz. Ha az, automatikusan jóváírjuk. 2016 óta dolgozunk együtt az étteremláncokkal, ennek köszönhetően már kialakult köztünk a bizalom.

A munkaerőpiaci kihívások a logisztikai szektort is érintik?

Abszolút. Eltűntek a teherautó-sofőrök és azok a kollégák, akik hajlandók kétkezi munkát végezni, azaz üdítősrekeszeket vagy liszteszsákokat cipelni. Ausztria, Németország, Anglia, Hollandia lecsapott rájuk, mivel ezt a típusú munkát minimális nyelvtudással is el lehet látni, és kedvezőbbek a feltételek, mint itthon. 

Hogy tudják megtartani az itthon maradókat, nyugat-európai fizetéssel? 

Közel nyugati-európai fizetéssel. Azt gondolom, hogy most már ebben a szektorban is elég magasak a bérek, legalábbis Budapest környékén. A másik, hogy akinek családja van, annak érték, ha minden este hazamehet hozzájuk, és nekik bonyolultabb is lenne külföldre költözni, velük tudunk még együtt dolgozni.

A logisztika jövője kapcsán sofőr nélküli szállításról, elektromos kamionokról beszélnek – hogy látja, közel vagyunk már valamelyikhez?

Számunkra a sofőr nélküli szállítás biztos, hogy nagyon távoli jövő, az elektromos kamiont már teszteli a német anyacég. 

Itt ugyanis nincsenek akkora árrések, mint a high tech vagy az ipari berendezések területén, a volumen ugyan nagy, hiszen tömegétkeztetésről van szó, árréstömeg keletkezik, de ez akkor is olyan tényező ebben a folyamatban, amely lassítja a nagy ívű fejlődést. Egyelőre a piac és a végfogyasztók sem készek arra, hogy ennek költségeit akceptálják az árakban. 

Válság idején a gyorséttermek ugyanolyan népszerűek, mint korábban?

A rendelési volumen alapján arra tudok következtetni, hogy igen. Válság idején egyébként jellemző, hogy az olcsóbb árakkal dolgozó gyorséttermek népszerűsége nő. Még ha a magyar pénztárcához mérve nem is mondanánk némelyiket olcsónak, nagyon jól fut a szekerük, mert a fiatalok között kedveltek. Főleg a főváros pedig a pandémia után újra tele van turistákkal, akik nagyon szeretik ezeket a világszerte ismert éttermi márkákat. Biztos, megszokott minőséget nyújtanak számukra. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ha az idelátogató külföldiek most eurót váltanak forintra, kifejezetten jó áron vásárolhatnak. Ennek a másik oldala, hogy a készletbeszerzés során – pont mivel nemzetközi hálózatokkal dolgozunk – nálunk nagyon sok az import, ami az euróárfolyam ingadozásának követése miatt megnehezíti az elszámolást a partnereinkkel.