Egy nap alatt nyolcvanmilliárd forint szakadt Budapest nyakába, de hiába – három hónap alatt elfogy az összes pénz
A Fővárosi Önkormányzathoz 79,2 milliárd forint érkezett be iparűzésiadó- (ipa) előleg címén a március 15-i határidőre – erről Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese beszélt a Világgazdaságnak.
Kiss Ambrus jelezte, hogy ez a teljes ipaelőleg 54 százaléka, a fennmaradó 46 százalék a vonatkozó szabályozás értelmében a kerületeket illeti meg. Ennek alapján kiszámolható, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a kerületeket együttesen közel 150 milliárd forint ipaelőleg fölött rendelkezhetnek. Csak a Fővárosi Önkormányzatot tekintve az látszik, hogy
éves bázison nagyjából 30 százalékos növekedés állt be: 2022. március 15-én 61,5 milliárd forint folyt be ipaelőlegből.
Kiss Ambrus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a 79,2 milliárdos összeg nem váratlan, és eleve ennyivel számoltak. Vagyis éppen ott tartanak, mint tervezték. A soron következő ipabevétel május 31-én esedékes, majd pedig szeptember 15-én. Ezeknek a befizetéseknek a mértéke azonban már nem ennyire pontosan megjósolható, ugyanis a cégek 2022-es gazdasági teljesítményén alapszik. Erről májusig adnak számot a társaságok.
Mennyi iparűzési adóbevétele van Budapestnek?
Mindenesetre a szűk 20 milliárdos ipaelőleg-többlet az általános főpolgármester-helyettes szerint leginkább a nemzetgazdaság növekedésre (a mostani előleg alapja a 2021-es év, amikor a GDP 7,1 százalékkal bővült) vezethető vissza, illetve kisebb részben annak is betudható, hogy a kkv-ra vonatkozó ipafelezési engedményt kivezette a kormány. A fővárosi szempontból kedvezően alakuló befizetésből akár az is következhetne, hogy Budapest módosítja a 2023-ra vonatkozó ipavárakozását, de ez egyelőre nincs napirenden. „Fenntartjuk a költségvetési rendeletben szereplő 272 milliárdos prognózist” – mondta erről Kiss Ambrus.
Ez egyébként már eleve tetemes növekedést jósol 2022-höz viszonyítva. A múlt évben az előzetes adat szerint – a hivatalosnak minősülő zárszámadást májusban fogadja el a közgyűlés – összesen 196 milliárd forint folyt be ipából. Tehát egy év leforgása alatt mintegy 76 milliárd forintnyi pluszt remél a városvezetés, nem megalapozatlanul. A 2022-es 196 milliárd forint is minden várakozást felülmúlt: tavaly nyár közepén 167,5–170,4 milliárd forintról szólt a prognózis.
Milyen pénzügyi helyzetben van Budapest?
Mielőtt azonban úgy tűnne, hogy Budapest pénzügyi értelemben végre kint van a vízből, Kiss Ambrus gyorsan lehűtötte a kedélyeket. „Budapest havi átlagos működési kiadása 25,7 milliárd forint. Csak a közösségi közlekedésre 12,7 milliárd megy el, kamatokra pedig 2,1 milliárd. Megjegyzem, a kamatok elszállása ahhoz vezetett, hogy két hónap alatt annyi a kamatkiadásunk, mint amennyit 2021 egészében erre fordítottunk. Szóval az ipaelőleg megérkezése nem okoz olyan dilemmát, hogy mire költsük a pénzt” – sorolta.
Arra viszont elég volt a 79,2 milliárdos bevétel, hogy a január 22. óta folyamatosan negatívban lévő, egy adott pillanatban már mínusz 19 milliárdot mutató fővárosi önkormányzati folyószámla március 14. után egy csapásra 25-26 milliárdos pluszba forduljon át. A 19 milliárdos mínusz egyébként brutális: legfeljebb 25 milliárdig nyújtózkodhat a főváros. A folyószámlahitel után fizetett kamat februárban elérte a 100 millió forintot.
Mi történt Budapest tartalékaival?
A fővárosi működés finanszírozásáról összességében az mondható el, hogy azt a folyó évi bevételekből kell megoldani, mert a tartalékok 2022 végére elfogytak. Kiss Ambrus ennek kapcsán azt mondta lapunknak, hogy a 2020 elején még meglévő forrásokat három tétel emésztette fel 2020 és 2022 között. A közösségi közlekedés Covid miatt bezuhant jegyárbevételének a kipótlása 81 milliárd forintba került, Budapest szolidaritási hozzájárulása 61 milliárd többletet jelentett, végül pedig 45 milliárd forintot vitt el a bérpolitikai megállapodás a fővárosi tulajdonú cégeknél. Ez együtt körülbelül 190 milliárd forint, ami megfeleltethető az előző vezetés által felhalmozott tartaléknak. „Jelen állás szerint tehát Budapest pénzügyi mozgástere beszűkült, nem áll rendelkezésre tartós készpénzállomány, nincs a fiókban családi ezüst. Az egyetlen érdemi bevételi forrása az ipa” – mutatott rá az általános főpolgármester-helyettes.
Az, hogy Budapest működése legfeljebb néhány hónapra tervezhető előre, a kifizetéseket pedig az aktuális likviditási helyzethez kell igazítani, egyértelműen nem tartható fenn.
Főleg, hogy csak a BKV 2023-as üzleti terve 34 milliárd forint veszteséget mutat, amelynek egy része konkrét likviditási kockázat. Nem véletlen, hogy a városvezetés kéthetente ül le a két társaság menedzsmentjével, hogy átnézzék az aktuális számokat.
Szinte az összes budapesti kerületben magasabb adókra kell készülniA Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közölte, hogy a fővárosi önkormányzatok emelni fogják az adóbevételeiket, elsősorban az építmény- és telekadónál várható változás. Vannak kerületek, ahol már meg is emelték egyik vagy másik értékét. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.