Ezek a leggyorsabban terjedő telefonos csalások Magyarországon – fotókkal
A csalók a telekommunikációs eszközökön keresztül emberek tömegeit támadják meg, az esetek többségében viszont nem sikerül átverni a kiszemelt célpontot. Azonban ezek az esetek többségében nagyobb érték megszerzésére irányulnak, így ha csak néhányan dőlnek be az átverésnek, az elkövetők akkor is jól járnak. A Fővárosi Főügyészség összegyűjtötte a leggyakrabban előforduló csalásokat.
A banki ügyintézős csalás
A banki ügyintézős csalás esetén az elkövetők egyike bankbiztonsági szakembernek adja ki magát, és azzal hívja fel a sértettet, hogy a bankszámláján jogosulatlan tranzakciók történtek. Az elkövető célja, hogy megszerezze a sértett online vásárláshoz szükséges bankkártyaadatait, illetve a netbankbelépéshez szükséges azonosító adatait. Jellemző, hogy az elkövetők rendkívül elszántak és kitartók, akár többórás, hitelesnek tűnő beszélgetéseket folytatnak a sértettekkel, amivel elnyerik a bizalmukat. Előfordult olyan is, amikor a telefonáló kérésére a sértett saját maga utalt át pénzt a csaló által megjelölt állítólagos bankbiztonsági számlára annak érdekében, hogy a pénzét biztonságba helyezze addig, amíg a bank a gyanúsnak hívott tranzakciókat kivizsgálja.
Általánosságban elmondható, hogy a bankok telefonon nem kérnek bankkártya-, illetve internetes belépési adatokat az ügyfelektől.
Ha olyan hívást kapunk, amelyben az állítólagos ügyintéző megnevezi, hogy melyik banktól keres bennünket, de mi nem annál a banknál vezetjük a számlánkat, akkor ne áruljuk el a telefonálónak, hogy valójában hol bankolunk, mert ilyenkor a csalók elsődleges szándéka éppen az, hogy ezt megtudják. Ezután rendszerint közlik, hogy mindjárt kapcsolják az illetékes kollégát, vagy leteszik, és néhány perc múlva már a másik „banktól” hívják a sértettet a csalók.
Hamis link
Ennek a lényege, hogy az elkövetők a bank hivatalos webcíméhez nagymértékben hasonlító, attól akár csak 1-2 karakterben eltérő webcímű álbanki oldalt hoznak létre. Amikor a sértett az internetes keresőbe begépeli a bank nevét, a találatok között sokszor elsőként a hamis banki oldal linkje jelenik meg. A sértett erre rákattint, majd abban a hitben van, hogy a bankja hivatalos felületén ad meg adatokat, de valójában azok nem a bank rendszerében jelennek meg, hanem azokat az elkövetők látják. A bűnözők párhuzamosan, azonos időben belépnek a sértett valódi banki oldalára, ahol az azonosító adatokat, jelszót, valamint az egyedi, megerősítő SMS-kódot is beírják, és már hozzá is férnek a sértett bankszámlájához és banki fiókjához.
Amennyiben internetbankot szeretnénk használni, úgy biztonságosabb, ha nem a böngésző által feldobott oldalra kattintunk, mert ez sokszor elsőnek a hamis weboldal linkjét dobja fel, hanem saját magunk gépeljük be a bank weboldalának elérhetőségét.
Apróhirdetéses csalás
Az apróhirdetéses csalás lényege, hogy a sértett online apróhirdetési oldalon árul valamit, az elkövető pedig – csevegőalkalmazáson keresztül – mint vásárló keresi őt fel. A csaló ezt követően azt javasolja az eladónak, hogy csomagküldő szolgálatot vegyenek igénybe, ehhez küld neki egy linket azzal, hogy azon keresztül kapja majd meg a vételárat is. A link egy ismert csomagküldő szolgálatéhoz hasonló hamis oldalra vezeti a sértettet, akinek ott ki kell választania a számlavezető bankját, majd egy felugró ablakban meg kell adnia a bankkártyája valamennyi adatát – a CVC biztonsági kódot is beleértve. Mindezzel a sértett tudtán kívül az elkövető rendelkezésére bocsátja az adatait, aki azokkal online vásárlást indít. A sértett közben egy másik felugró ablakban megadja a telefonjára érkezett SMS-kódot is, amit az elkövető már az online vásárlási felületen rögzít.
Előfordul, hogy az elkövetők nem csomagküldő szolgálatra hivatkoznak, hanem azt közlik, hogy közvetlenül a hirdetési oldalon keresztül küldik el a vételárat, és annak fogadásához küldenek linket.
Fontos, hogy hirdetési ügyletek során ne kattintsunk az állítólagos vevő által küldött linkekre, és legyen gyanús az, hogy ha pénzt várunk, akkor a bankszámlaszámunk helyett miért kérik tőlünk a bankkártyaadatainkat.
Jellemző és gyanúra okot ad az is, hogy már az üzenetváltásnál rendszerint magyartalan kifejezéseket használnak.
A nyereményjáték
Ennek lényege, hogy az elkövetők nyereményjátékra hivatkoznak, és így szerzik meg a sértettek bankkártyaadatait, vagy arra veszik rá áldozataikat, hogy kisebb összegű regisztrációs díjat fizessenek a nyereményük kiutalása érdekében.
Ha pénzt várunk, akkor ne adjuk meg a bankkártyaadatainkat és ne utaljuk pénzt arra, hogy megkapjunk egy nyereményt vagy ajándékot.
A ráijesztés módszer
Ennél a módszernél az elkövetők chatben, SMS-ben, vagy e-mailben valamilyen felszólítást vagy figyelmeztetést küldenek, például streamingszolgáltató vagy hatóság nevében. Ezek a levelek vagy üzenetek szólhatnak arról, hogy a szolgáltató nem tudta levonni az előfizetést, ezért egy küldött linken belépési és bankkártyaadatokat kér, vagy ha hatóság nevében próbálkoznak a csalók, akkor jellemzően valamilyen idézésre vagy felszólításra hivatkoznak, amit a káros linkre kattintva lehet elérni.
Gyanakodjunk, ha váratlan felszólítást kapunk. Ha elektronikus levelet kapunk, mindig ellenőrizzük a feladót.
A kifejezések általában magyartalanok, helyesírási és fogalmazási hibák szerepelnek a mondatokban,
ezért eleve legyen gyanús a nyelvtanilag helytelen, magyartalan megfogalmazás. Soha ne kattintsunk csatolmányokra, linkekre megszokásból, mindig legyünk körültekintők.
Előfordul az is, amikor az elkövetők valamilyen módon, jellemzően a számítógépes rendszer feltörésével, tudomást szereznek arról, hogy a későbbi sértettnek valós szerződés alapján fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezután rendszerint e-mailben – a szerződéses partner e-mail-címéhez megtévesztően hasonlító címről – arról tájékoztatják, hogy a jogosult számlaszáma megváltozott, és a fizetést egy általuk megjelölt másik bankszámlaszámra kérik teljesíteni. Ezekben az esetekben az lehet a leghatékonyabb módszer a megelőzésre, ha az utalás előtt felvesszük a kapcsolatot a partnerrel.
Az előbbiekben ismertetett elkövetési módszerek közös jellemzője, hogy
az eldobható SIM-kártyák vagy azonosíthatatlan IP-, illetve e-mail-címek mögé bújó csalók kilétének felderítése bonyolult feladat,
ezért fontos hangsúlyt helyezni ezeknek a bűncselekményeknek a megelőzésére, amelyhez fokozott körültekintésre és elővigyázatosságra van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.