Kiderült, hogy mennyi hitelt kell felvennie Magyarországnak
Az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) tavaly év végén bemutatott finanszírozási terve szerint mintegy 3 ezer milliárd forint értékben vonna be devizaforrást, és ez az összeg biztosan emelkedne, ha nem sikerül megállapodni az Európai Unióval az év közepéig – erről beszélt a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Még időben van a kabinet, ha április végéig sikerül lezárni a fennálló vitákat, akkor májustól megnyílhatnak a pénzcsapok, és abban az esetben hitelfelvételre sem lesz szükség. Persze mindez borul, ha elhúzódik a konfliktus a kormány és az Európai Bizottság között, akkor pedig jöhet a B terv.
Az elemző szerint az ÁKK készült erre az eshetőségre, tavaly 25 százalékról 30-ra emelte az adósság devizaarányának felső limitjét a forinthozamok emelkedése, illetve az uniós források bizonytalansága miatt. A költségvetésbe betervezett 7 milliárd eurós uniós forrásnak csak egy részét kellene devizából fedezni,
így egy pótlólagos devizakötvény-kibocsátás esetén a 3 ezer milliárdos forrásbevonás 4-5 ezer milliárd forintra emelkedne.
A szakember szerint ezzel még mindig a GDP 30 százalékának megfelelő tartományban maradna a devizaadóság szintje, ami továbbra sem jelentene komoly refinanszírozási kockázatot. Korábban óriási veszélyforrás volt finanszírozási szempontból, hogy a devizaadóság szintje 50 százalék fölé kúszott, amit az adósságkezelőnek hosszú évek munkájával sikerült lefaragnia 20 százalék alá. Most azonban teljesen ellentétes pályán vagyunk, míg korábban alacsony kamatok mellett tudtunk forrást bevonni, ezúttal mindenhol magasabbak a kamatok, emiatt az állam törlesztési költsége is hatalmasra duzzad. Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági évnyitón is elismerte, hogy mindez finanszírozási problémákat fog okozni, komoly kihívás elé állítva a hazai gazdaságpolitikát, bár egyértelművé tette, közvetlen veszély nincs.
„Összességében a kamatkiadások a GDP 3-4 százalékát is kitehetik, amely nagyon jelentős teher. Egyrészt a lakossági PMÁP állampapírok inflációkövetők, tehát amíg magas az infláció, ezen kötvények kamatkiadása is jelentős. Másrészt az elmúlt hónapokban lezajlott globális hozamemelkedés, az országkockázati felár növekedése, amely összefügg az uniós források bizonytalanságával is, a frissen kibocsátott kötvények elvárt hozamszintjét szintén jelentősen emelte. A helyzeten rövid távon is segítene, ha a kormány konstruktívabb kommunikációt folytatna az Európai Unióval fennálló vitában” – mutatott rá az elemző, aki beszélt az elmúlt időszak hitelminősítéseiről is:
a Moody's elmaradt vizsgálata meglepetés volt számára, legalább egy kilátásrontást várt volna a hitelminősítőtől.
Az elmaradt felülvizsgálat után néhány nappal kiadtak egy közleményt, amelyben azonosították a kockázatokat: az orosz energiától való függést, az uniós források körüli bizonytalanságot, illetve a konfrontatív kormányzást említették meg. A következő Moody’s-felülvizsgálat szeptember 1-jén lesz, amennyiben addig sem sikerül megállapodni az EU-val, mindenképpen negatív lépésre számíthatunk – jósolta Varga Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.