Nagyon rosszul indult az év a lakossági hitelpiacon, hiszen a személyi kölcsönök kivételével minden fontosabb terméknél csökkent az új szerződések értéke januárban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybank statisztikái szerint a lakossági ügyfelek összesen 88,6 milliárd forintnyi lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek januárban, ami kevesebb mint a fele az egy évvel korábbinak.
A drasztikus visszaesésben a lakáshiteleknek jutott a meghatározó szerep:
itt 40,8 milliárd forintnyi új szerződést mutatott ki az év első hónapjára vonatkozóan az MNB, ami messze elmaradt az egy évvel korábbi 108,5 milliárdtól, de kicsivel alulmúlta a decemberi – már több éves mélypontnak számító – 41,1 milliárdos volument is.
A fogyasztási hiteleknél sem alakult sokkal jobban a helyzet: ezekből mindössze 47,8 milliárd forintnyira szerződtek januárban a háztartások, ami 36,2 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi volumenhez képest. A fogyasztási hiteleknél kimutatott vaskos mínuszban kitüntetett szerep jutott a babaváró hitelnek, amelynél a decemberi, a konstrukció kivezetése körüli bizonytalanság kiváltotta roham után minimális szintre zuhant a kereslet, így a új szerződések összege éppen elérte a hétmilliárd forintot.
Figyelemre méltó azonban, hogy a személyi kölcsönöknél változatlanul viszonylag stabil a kereslet, hiszen a januárban kihelyezett 29,9 milliárd forint "csak" nyolc százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a decemberi szerződéses összeget pedig még 3,4 milliárd forinttal meg is haladta. Ha pedig a személyi kölcsönök iránti, viszonylag stabil kereslet változatlanul fennmarad, az előttünk álló hónapokban visszanyerhetik domináns szerepüket az egyre gyengébben muzsikáló babaváró kölcsöntől a fogyasztási hitelek piacán.
A lakossági hitelpiac gyengélkedése ellenére a portfólió mérete még stabilan hízik az MNB adatainak tanúsága szerint.
A lakossági hitelek állománya 9887,5 milliárd forintot ért el az év első hónapjának végén, ami 5,6 százalékos emelkedést tükröz a 2021. januári mennyiséghez képest.
Ám az is szembeötlő, hogy a lakossági hitelállomány bővülésének üteme már látványosan lelassult az utóbbi időszakban: a 2022. januárját megelőző egy évre még 14,9 százalékos – több mint 1200 milliárd forintos – emelkedést mutatott ki az MNB.
Ami a hitelpiaci kilátásokat illeti, azok nem nevezhetők túlságosan biztatónak:
a változatlanul magas infláció, az orosz-ukrán háború okozta általános bizonytalanság, és a hitelkamatok magas szintje nyilvánvalóan nem használ a keresletnek.
Mindezek tükrében a piaci szereplők legkorábban az év második felére várnak érdemi bővülést a lakossági hitelek kihelyezéseinél, ám a korábbi évekre jellemző aktivitás még jó ideig nem tér vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.