Megúszhatja Magyarország a recessziót, de kockázatok bőven maradnak

Az első negyedéves GDP adat meg fogja erősíteni, hogy a magyar gazdaság még mindig technikai recesszióban van, erőteljesebb lehetett a visszaesés – jelentette ki Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a pénzintézet makrogazdasági előrejelzéséről tartott sajtóeseményén.

Az idei évet kettősség jellemzi a magyar gazdaságban: az év első felében még visszaeső növekedéssel számolnak a bank szakértői, a nyár közepétől megindulhat egy lassú, fokozatos kilábalás. 

Az iparban ellentétes hatás érvényesül: míg az exportra termelő szektorok továbbra is jól tartják magukat, az autógyártás és gépgyártás folyamatosan növelni tudja a kibocsátása Covid alatt felhalmozott megrendelésállományok teljesítése miatt, addig az összes többi szegmens, amelyek a belföldi piacra termelnek, ott nagyon nagy 15-20 százalékos mínusz van a kibocsátásban. A háztartások fogyasztása a CIB előrejelzése szerint visszaesik 2023-ban, a munkaerőpiac ugyanakkor tartja magát. 

– hívta fel rá a figyelmet Trippon, hozzátéve, hogy lakossági fogyasztás terén az év egészében visszaesést várnak, az első fél évben nagyobb, a másodikban már kisebb mértékben, amit a reálbérek pozitívba fordulása is támogat. A beruházások is lefelé húzzák a növekedést, a költségvetési kiigazítási kényszer és az EU források csúszása a költségvetésből finanszírozott beruházásoknál egyértelmű visszaesést eredményez, míg a vállalati szektor beruházásait a gyengülő kereslet, a költségoldali sokkok és az emelkedő finanszírozási költségek mellett a bizonytalan kilátások is visszafogják. Az elemző szerint egyetlen tétel lesz, ami a növekedéshez pozitívan hozzájárul majd, az a nettó export, ami lényegében a belső kereslet leképeződése. 

A nyár közepére csökkenhet 20 százalék alá az infláció

Bár a headline infláció elkezdett gyorsabb tempóban csökkenni, Trippon Mariann szerint a maginfláció arra utal, hogy továbbra is erőteljes az árnyomás a gazdaságban. Ennek ellenére a következő időszakban egyre gyorsabb ütemben fog csökkenni, júliusban nézhet be először 20 százalék alá, majd szeptembertől a magas bázis miatt erőteljesebben mérséklődni.

Ugyanakkor rámutatott: nagyon nagy kockázat, hogy 2024-ben ez az erőteljes dezinfláció megtörik és éves átlagban bőven a jegybanki célnál magasabb lesz a pénzromlás. 

Csökkent a sokkok esélye, de sérülékenység maradt

Trippon jelezte, az ország kockázati megítélésének pozitív változásával párhuzamosan az MNB áprilisban elkezdte felkészíteni a piacokat a monetáris lazításra, ennek jegyében a monetáris tanács a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Szerinte mindezt azért tehette meg, mert a kockázati tényezők esetében egyértelműen látszik pozitív elmozdulás: a gázár csökkenése, nagy jegybankok lépései, a piaci stabilitás a forint piacán is kedvező folyamat, ennek köszönhető, hogy a magyar deviza masszívan felülteljesíti a régiós versenytársakat.

A szakember szerint a jegybank nincs könnyű helyzetben, úgy kell egyensúlyoznia, hogy a kamatcsökkentés közben ne veszélyeztesse a piaci stabilitást. Az egynapos betéti kamat szerinte szeptember–októberre összeérhet, az alapkamat év végére 11 százalékra csökkenhet A forint esetében egy fokozatos gyengülésre számítanak, az év végén 385-ös jegyzést várnak.

Lassabb lehet a világgazdaság növekedése

Tavaly november–decemberhez képest nagy változások nincsenek a várakozásokban a fejlett piacokon, de csökkent azok aránya, akik magas növekedést várnak – mondta nagyobb gazdaságokra rátérve a CIB Bank szakértője, hozzátéve, a második negyedévtől érezhető lassulás következik a nagy centrumokban. 

Bár azt sikerül elkerülni, hogy globális válsággá váljanak ezek a problémák, azt eredményezik, hogy a hitelezési feltételek szigorodni fognak. A világgazdaság idén picivel 5 százalék alatt növekedhet, Amerikában a másodfik fél évben sekély, rövid ideig tartó recesszió következik.

Közeledik a szigorítási ciklus vége, tartósan magasan ragadhat az infláció

A jó hír viszont, hogy a globális inflációs kockázat tetőzött, intenzív csökkenés kövezett be az elmúlt hónapokban az euróövezetben és az Egyesült Államokban is, ami javarészt az élelmiszeráraknak és a energaihordozóknak köszönhető bár ez a tendencia folytatódik, de az aggasztó, hogy a maginflációs indexek alig csökkentek. A munkaerőpiac továbbra is feszes, a bérek az egyensúlyinál jobban nőnek, ami a szolgáltatások árszínvonalára hatással van. Emiatt nő az aggodalom, hogy az idei erőteljes csökkenés után 2024-ben beragad az infláció egy magas szinten, ami a jegybanki célnál magasabb lesz. 

– mondta Trippon Mariann, hozzátéve, a Fed és az EKB azt a stratégiát követi, hogy inkább többet emelnek és magasan tartják a kamatokat. Kínával kapcsolatban megjegyezte, hogy a növekedés motorját a fogyasztás adja, szerinte extra keresletet nem fog teremteni, ami az olajárakat lenyomná. Most nem fognák akkora stimulust adni, mint a korábbi válságok alatt, ráadásul Kína nem lesz a végső fogyasztója a következő évtizedben, aki mindig kihúzza a világot a bajból.  Az amerikai adósságplafon rövid távú kockázatot jelent, mindez azt takarja, nem lehet állampapírt kibocsátani, befolyó bevételekből, átcsoportosításokból lehet finanszírozni, „necces” lehet, jegyezte meg Trippon Mariann.