Rezsicsökkentés: újabb frontot nyitott az EU, a kormány beásta magát

Az Európai Unió tagállamainak, így Magyarországnak is fel kell számolnia a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig – egyebek mellett ez az egyik fő megállapítása az Európai Bizottság európai szemeszter tavaszi csomagjának. A dokumentumot a kereskedelempolitikáért felelős biztos, Valdis Dombrovskis mutatta be szerdán. Ezzel pedig egy, a palackba régóta visszazárt szellemet engedett ki, hiszen mindez azt jelenti, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének, a rezsicsökkentésnek is véget vetne fél éven belül a brüsszeli vezetés.

Az Európai Bizottság úgy értékelt, hogy a szakpolitikai iránymutatások a reformok végrehajtására és a beruházások fenntartására összpontosítanak 

• a jólét, 
• a versenyképesség 
• és az ellenálló képesség biztosítására.

Leszögezték, hogy ha az energiaárak miatt mégis szükség van energiatámogatási intézkedésekre, akkor ezeknek a kiszolgáltatott háztartások és cégek védelmét kell célozniuk, költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük, és továbbra is az energiatakarékosságot kell támogatniuk. Hogy ezeknek a kritériumoknak az Európai Bizottság szerint megfelel-e a rezsicsökkentés, az bizonytalan, de a jelekből inkább úgy tűnik, hogy nem. A kialakult helyzetet a magyar kormány is így értékeli,

Pedig az EU már azt is tudja, mire kellene fordítani a hatósági ár miatt felszabadult összegeket. Az Európai Bizottság jelentése szerint az államadósságra vonatkozó uniós kritériumokat 16 tagállam, köztük Magyarország nem teljesítette. Azt is megállapította, hogy Magyarországon és Romániában a kockázatok lefelé mutatnak, az egyensúlyhiány a jövőben túlzott mértékűvé válhat sürgős szakpolitikai intézkedések hiányában. És itt jön a lényeg: az Európai Bizottság a Magyarországra vonatkozó ajánlásai között kiemelte, hogy 

A költségvetési politikával kapcsolatban az uniós bizottság óvatosságra is ösztönözte Magyarországot, és azt ajánlotta, hogy jövőre is folytassa a fokozatos és fenntartható konszolidációra épülő középtávú költségvetési stratégiát fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal kombinálva. Az ajánlások arra is buzdítanak, hogy a kormány 

• fejlessze a szociális támogatási rendszert, 
• javítsa a hatékony munkaerőpiaci intézkedésekhez való hozzáférést, 
• különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjének emelését, 
• és biztosítsa az aktív szociális párbeszédet.
• Versenyjogi szempontból pedig a testület óva intett az egyes vállalatok számára indokolatlan előnyt vagy hátrányt okozó, testre szabott jogszabályok alkalmazásától,
• és rendszeres versenykontrollt ösztönzött az üzleti tranzakciók terén. 

Azt is lefektették, hogy az energiapolitika terén a bizottság szerint Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit, illetve javítani kell az energiahatékonyságot.

Hogyan reagált a Fidesz és a magyar kormány a rezsicsökkentés felszámolására?

Ezek a javaslatok következetlenek és elfogadhatatlanok – reagált szinte azonnal a brüsszeli dokumentumban megfogalmazottakra a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Szerintük az Európai Bizottság gazdaságpolitikai javaslatainak fő célja az emberek tartós jólétének megőrzése lenne, csakhogy ezzel szemben Brüsszel megszorításokat javasol. „Brüsszel javaslatának végrehajtása minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene. Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga a bizottság, amely visszatartja az erre fordítható forrásokat” – fogalmaztak.

Ezzel összhangban a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is egyértelműen beszélt: 

Ugyanakkor jelezte azt is, hogy Magyarország fontosnak tartja azt a célt, hogy a költségvetési hiányt mérsékelni tudja. Azonban nem mindegy, hogy ezt miként érik el. „Az Európai Bizottság javaslatát elutasítjuk, a rezsicsökkentés vívmányait az ismert szabályok között megőrizzük” – hangsúlyozta. Ugyancsak a kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a 2013-ban bevezetett rezsivédelmi intézkedések fenntartása megmarad, és biztosítják a rezsivédelmi alap működését. A 2024-es költségvetési tervezetben már-már szokott módon külön fejezetben jelenik meg a rezsivédelem. Előirányzata 1361,2 milliárd forint, mintegy 1218,8 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2023. évi módosított büdzsé. A jelentős eltérést az energiaárak 2022-es tetőzése utáni mérséklődése indokolja.