Szijjártó Péter Bécsből üzent az ukrán vezetésnek: ebből most már elég

Mindaddig, amíg Ukrajna fenntartja az OTP-t a háborút finanszírozó cégek feketelistáján, a magyar kormány nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek újabb pénzügyi és gazdasági terhel rónak az uniós tagállamokra, illetve nem ad zöld lámpát a soron következő uniós szankciócsomagnak sem – erről a magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán beszélt Bécsben, miután találkozott osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel. 

Szijjártó Péter mindezt annak kapcsán jelentette be, hogy Brüsszelben napirenden van a 11. szankciócsomag, valamint az a javaslat is, hogy az úgynevezett európai békekeretből újabb 500 millió euró értékben vásároljanak fegyvereket Ukrajnának. Az utóbbi kapcsán a tárcavezető felvetette, hogy valóban a békére szánt forrásokat kell-e a háború fenntartásához felhasználni, ugyanis a rendelkezésre álló keret mintegy 80 százalékát már az ukrán fegyverszállításokra költik.

Miközben tehát újabb gazdasági és pénzügyi áldozatvállalásokat várnak el, az ukrán vezetés egyre ellenségesebb lépéseket tesz Magyarországgal szemben. Szijjártó Péter ezek közül hármat nevesített:

• Kárpátalján a magyar iskolák szeptembertől ellehetetlenülnek az ukrán jogszabályok módosítása miatt. Ha addig nem történik változás, ezeknek az intézményeknek be kell zárniuk.
• Ukrajna rátette a legnagyobb magyar bankot, az OTP-t arra a listára, amely a háborút finanszírozó, szponzoráló nemzetközi szervezeteket sorolja fel. Úgy, hogy közben az OTP semmiféle jogszabály ellen nem vétett, nem sértette meg a nemzetközi jogot és szankciós intézkedéseket sem. „Az intézkedés alaptalan, ezért botrányos és elfogadhatatlan” – jelentette ki.
• Végül pedig felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kilátásba helyezte a Magyarországra vezető Barátság kőolajvezeték felrobbantását. Mivel a magyar gazdaság kőolajellátása lényegében ezen a vezetéken történik, és ha ez nem lehetséges, akkor az ellátást nem lehet teljeskörűen pótolni, ezt a fenyegetést a magyar kormány Magyarország szuverenitásának megsértésének tekinti.

– értékelt a magyar diplomácia vezetője. Nehezményezte azt is, hogy Magyarországot uniós tagállamként érik ellenséges döntések és súlyos fenyegetések, de az uniós egységre érzékeny brüsszeli intézmények, beleértve az Európai Bizottságot is, mintha ezúttal süketeknek bizonyulnának, és próbálnak nem tudomást venni a történtekről. „Semmiféle kiállás nincs mellettünk” – húzta alá.

Azonnal reagált a forint árfolyama

A miniszter bejelentéseit jelentős mozgások követték a forint piacán. Az euró-forint keresztárfolyam pillanatok alatt 369-ről 371 fölé került. A magyar fizetőeszköz árfolyama továbbra is hektikus maradhat, pedig az elmúlt napokban már azt találgatták az elemzők, hogy tartósan 370 alá süllyedhet a kurzus.

Orosz után kínai szankciók?

Szijjártó Péter hosszabban kitért a körvonalazódó tizenegyedik, Oroszország elleni uniós szankciós csomagra. Azt mondta, hogy ez újabb gazdasági nehézségeket fog okozni, pedig egy centit sem visz közelebb a békéhez. Szerinte a terv azért is megy szembe a józan ésszel, mert eddig tíz szankciós csomag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, most mégis készül a tizenegyedik. Megjegyezte: őszinte szembenézésre lenne szükség Brüsszelben a szankciós politika kapcsán, hogy milyen károkat okozott, és hogy bár az oroszok ellen irányul, mégis Európát üti meg igazán.

Ez pozitívum, csakhogy van egy másik törekvés is, ez pedig nyolc kínai vállalatot vonna exportkorlátozás és exportellenőrzés alá. A tárcavezető szerint mindez csak elmérgesíteni  az EU és a kínai fél kapcsolatát, mert borítékolható, hogy egy ilyen döntésre erőteljes kínai reakció fog érkezni, és egy újabb negatív spirálba kerül az unió. „Az orosz szálakat már egyesével szétvágták, ezek után rendkívül károsnak és veszélyesnek tarjuk, ha ugyanez bekövetkezne a kínai együttműködésben is” – tette világossá. Szerinte stratégiai érdek együttműködni Kínával már csak azért is, mert leelőzték az Európai Uniót. Míg 2010-ben a globális GDP-ből való részesedése az EU-nak 22 százalék volt, Kínának pedig 9, ez mostanra 17 és 18 százalék. „Ha rivalizálni fogunk, akkor azon veszítünk” – értékelt a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Szerinte Magyarország kiváló példa arra, mennyit lehet nyerni a Kínával való kulturált együttműködésen. A magyar gazdaság Nyugat és Kelet találkozási pontja, ez pedig garanciát ad, hogy az ország növekedési pályán maradjon.