A tbsz és a biztosítási adókedvezmény lehet az adóemelés nyertese
Bár az adóemelés elsődleges célja, hogy a költségvetési bevételeket növeljék a lakossági megtakarítások államkötvényekbe terelésével (az utóbbiak ugyanis mentesülnek a hozamot mostantól terhelő 13 százalékos plusz elvonás alól), öröm az ürömben, hogy több konstrukciónál jelentős adómegtakarításra is lehetőség van, amellyel akár nullára csökkenthető az elvonás. Ezekkel a lehetőségekkel a szabályozás a hosszú távú pénzügyi gondolkodásra is ösztökél – hívja fel a figyelmet Kovács Zsolt, a VIG Alapkezelő értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese.
Az egyik érintett eszközosztály a nyilvánosan forgalmazott befektetési jegyeké (kivéve az ingatlanalapokat). Az ezek visszaváltásából, értékesítéséből származó jövedelmet az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett további 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli, ha azokat július 1-jén vagy azután vásárolja valaki.
Így a hozam teljes adóterhelése 28 százalékra nő, ami egyébként nem kirívóan magas. Ausztriában is körülbelül ekkora az adóterhelés.
A 13 százaléknyi pluszteher egymilliós, 10 százalékos hozamú befektetésnél 13 000 forint, azaz 1,3 százalékkal magasabb hozamot kell majd mostantól elérni ahhoz, hogy a nettó nyereség ne csökkenjen.
Tartós befektetési szerződések
Az új szabályozás azonban csak a hagyományos értékpapírszámlákra vonatkozik, a tartós befektetési szerződésekre (tbsz) nem. Ezért a hosszú távú megtakarítást honoráló konstrukció – ahol 262 ezer számlán már jelenleg is 3260 milliárd forintnyi értékpapír van – az adóemelés nyertese lehet. A tbsz-számlákon elhelyezett befektetések nyereségét három éven belüli pénzfelvétel esetén is csak a 15 százalékos szja terheli, ám, ha legalább három évet vár vele valaki, ez is 10 százalékra csökken, öt év után pedig teljesen adómentessé válik. A jelenlegi rendelkezések szerint egyébként, ha a számlatulajdonos a harmadik éven belül – de akár a gyűjtőévben is – feltöri a tbsz-t, és arról pénzt vesz ki, a kamatadó feletti 13 százalékos szociális hozzájárulást nem kell megfizetnie.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kamatjövedelem nem tartozik a szocho szempontjából összevonható jövedelmek közé (szemben például az osztalékkal), így itt nem érvényesül az idén 732 840 forintos adóplafon sem
– a közel 6 millió forintos jövedelmet az átlagnál magasabb jövedelmű megtakarítók nagyon könnyen elérnék.
Vállalati befektetések
A céges befektetésekre szintén nem vonatkozik a mostani adóemelés. Ennek következményeként
minden bizonnyal népszerű lesz a likvid pénzeszközt a társaságban tartva megforgatni addig, amíg változik az adókörnyezet.
Arra legfeljebb 9 százalékos társasági adót kell fizetni, szemben a július 1-jétől érvényes 28 százalékkal. A vállalati befektetésekre ma már az alapkezelőknek vannak a bankbetétekkel versenyképes – például a magas hozamkörnyezetből profitáló pénzpiaci – megoldásaik.
Befektetési portfóliók
Ha valaki még július 1-je előtt olyan alapokat vásárol, amelyekhez lehetőleg minél hosszabb ideig nem kell hozzányúlni, szintén elkerülheti a pluszadó fizetést. Loncsák András, a VIG Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nőhet a tőkepiaci ciklusok gyakori változásait kiegyensúlyozó, aktív eszközallokációt alkalmazó alapok népszerűsége (például a VIG Panoráma célja az infláció elleni védekezés, a Bondmaxx pedig a mindenkori tőkepiaci ciklus legvonzóbb kötvényeibe fektet).
A 370 forintos euró jó devizabeszállási pontnak ígérkezik annak, aki a nemzeti valuta gyengülésére számít, a historikusan és más országokhoz viszonyítva is olcsó közép-európai (elsősorban magyar és lengyel) kötvények és részvények pedig hosszabb távon (is) átlag feletti hozammal kecsegtetnek.
Megtakarítási biztosítások
Alapesetben a befektetéssel kombinált biztosításoknál is emelkedik az elvonás mértéke, azonban itt is lehetőség van az adóterhelés akár nullára csökkentésére. Például azzal, ha valaki még június 30-ig szerződik: az addig megkötött (aláírt) életbiztosításoknál és az addig befizetett rendkívüli díjaknál ugyanis a kamatadó szabályai változatlanok. A jövedelem után csak a 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt.
Kamatjövedelem a biztosításból való pénzkivonással, illetve a biztosítás lejártával keletkezik, összege a kifizetéskori érték, csökkentve a befizetett megtakarítási díjjal.
Az ezután megkötött (hagyományos, unit linked) megtakarítási életbiztosítási termékeket érintő kamatjövedelmet ugyanakkor már a 15 százalékos szja-n (a kamatadón) felül 13 százalékos szocho is terheli. Ebbe a körbe tartozik egyébként a már meglévő biztosításokra 2023. július 1-jén vagy azután befizetett eseti díjakon keletkező hozam is, így az ilyen befizetéseket sem érdemes a június 30-i határidőnél tovább húzni. Továbbra is alkalmazhatók a biztosításokra vonatkozó kamatjövedelem-kedvezmények is. Az adóalap és ezzel az adókötelezettség összege a felére csökkenthető, ha rendszeres díjfizetésnél a szerződés kezdetétől hat-tíz év telt el (eseti díjbefizetésnél ez három-öt év), illetve ennél később teljesen adómentes lesz. A kamatjövedelmet (azaz a hozamot) terhelő 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelem-kedvezményekkel csökkentett összeg után kell fizetni, amit a biztosító számol ki, von le és fizeti be a NAV-nak – így ezzel a magánszemélyeknek nincs semmi dolga.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.