Lássuk be, hiába próbálják a munkáltatók a béreket többé-kevésbé az inflációhoz igazítani, valószínűleg kevesek fizetése nő minden évben az ötödével (a júniusi, egy évre visszatekintő 20,1 százalékos inflációból kiindulva). A háztartások zöme egyre kevesebb pénzből gazdálkodik, és mind nehezebben tart ki a jövedelmük a hónap végégig.
Bár a jegybanki és a piaci előrejelzések is ígéretesek, a lakosság nem igazán számít az infláció jelentős csökkenésére a közeljövőben, és már az előző évtől igyekszik visszafogni a fogyasztását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 májusában összességében 12,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest. Élelmiszerből 7,3 százalékkal, üzemanyagból 25,9 százalékkal vásároltunk kevesebbet, mint 2022 ötödik hónapjában.
Ezzel együtt igyekeznek az emberek elhalasztani a nagyobb kiadásaikat, lakáshitelből például 68 százalékkal, míg személyi kölcsönből 15 százalékkal igényeltek kevesebbet 2022 májusához viszonyítva. Ez logikus reakció, hiszen a hitelek kamata továbbra is magas.
Ugyanakkor nőtt a mindennapi élet finanszírozását segítő hitelek iránti kereslet. A folyószámlahitelek és hitelkártya-tartozások állománya már hetedik hónapja folyamatosan növekszik, a lakosság ilyen típusú tartozása mostanra meghaladja a 300 milliárd forintot. Gergely Péter, a BiztosDöntés pénzügyi szakértője szerint ez mutatja, hogy a lakosság mindinkább támaszkodik hitelekre, hogy a hónap végére ne kerüljön pénzzavarba.
Pedig ezek a legdrágább hitelek, a pénzszűkében lévők mégis hajlamosak beleugrani ilyen ügyletekbe
– mutatott rá érdeklődésünkre Gergely Péter.
„A személyi kölcsön viszonylagos népszerűsége is részben abból fakad, hogy a hiteligénylés gyors, a kölcsönt napokon belül megkaphatjuk, és a személyes dokumentumainkon kívül mindössze egy munkáltatói igazolásra, illetve bankszámlakivonatra van hozzá szükségünk. Ingatlanfedezetet nem kérnek a hitelintézetek, és a kölcsönt akár online is igényelhetjük – sorolta a szakértő. – Ugyanilyen egyszerű a folyószámla-hitelkeret vagy a hitelkártya igénylése is. Ezek a hitelek a bankszámlánkhoz kapcsolódnak, és a nagyságuk a havi jövedelmünktől függ. Új ügyfélként általában várnunk kell pár hónapot az igényléssel, de az is gyakran előfordul, hogy a bank ügyintézője keres fel minket egy ajánlattal.”
Még könnyebben nyúlunk ezekhez a típusú hitelekhez, ha eleve van már hitelkeretünk vagy hitelkártyánk.
Hiszen ez a hitel a kezünkben van, igényelni sem kell. Pont az ilyen szorult helyzetekre találták ki. „Ha hónap végén fizetési nehézségeink vannak, vagy valamilyen többletkiadásunk van, amire nem számítottunk, mínuszba húzhatjuk a bankszámlánkat, vagy használhatjuk a hitelkártyánkat” – utalt rá Gergely Péter.
Az egyik legdrágábbnak számító folyószámla-hitelkeret kamata például nagyjából 20–40 százalék között mozog, a teljes hiteldíjmutató (THM) pedig elérheti az 50 százalékot is. A kamatot gyakran egy hónapra vetítve adják meg, de a havi 3,4 százalékos kamat valójában évi 40,8 százalékot jelent, szemben például a személyi kölcsön 15-20 százalékos kamatával.
Sokaknak van hitelkártyája vagy hitelkerete, de előfordul, hogy mindkettő. Ezek kisebb összegű hitelek, az ügyfél fizetésének két-háromszorosa, de többnyire maximum 2 millió forintot taksálnak.
A lényegük, hogy amint visszafizettük a forintokat, újra lehívhatjuk. Mindkettő könnyen hozzáférhető, és szabadon bármire használható.
„A célja is mindkettőnek ugyanaz, de van közöttük néhány fontos különbség – emelte ki Gergely Péter. – A hitelkeretre azonnal kamatot fizetünk, amint lehívtunk egy bizonyos összeget, ugyanakkor a tartozásunkat az átutalt fizetésünkből automatikusan feltöltik, és nem kell bajlódnunk a törlesztéssel. A hitelkeret akkor elérhető, ha a számlánkon lévő saját pénzünk már elfogyott.”
A hitelkártya, ahogy a neve is mutatja, egy különálló kártya. Bármikor hozzáférünk, nem csak akkor, amikor a fizetésünket már elköltöttük. A tartozást viszont nekünk kell visszafizetnünk, de a hitel egy hónapig, plusz még egy bizonyos türelmi időn belül, összesen nagyjából 45 napig kamatmentes. „Ha ezen belül visszafizetjük a tartozásunkat, és bizonyos feltételeket betartunk, például nem veszünk fel készpénzt a hitelkártyánkról, akkor nagyon is jól járhatunk vele. Ám baj is lehet belőle – figyelmeztet Gergely Péter. – A hitelkártya és a hitelkeret ugyanis csak addig biztonságos, amíg nem görgetünk magunk előtt olyan tartozást, amit a havi jövedelmünk már nem fedez. Ebbe pedig nem olyan nehéz belefutni, ha a mindennapi életünket ezekből finanszírozzuk.”
Ha a fizetésünk már nem tölti fel teljesen a hitelkeretünket, vagy kicsúszunk a 45 napos visszafizetési határidőből a hitelkártyánál, akkor mindig marad fennálló tartozásunk, amely a magas kamatok és a növekvő megélhetési költségeink miatt egyre nagyobbra nő.
Idővel milliós tartozás is összejöhet, amit aztán görgethetünk magunk előtt.
Így lényegében egy idő után már a bank pénzéből élünk, ami nagyon drága. Ráadásul megvan az a hátránya is, hogy ilyen helyzetben nem kaphatunk adósságrendező hitelt, és nem vehetünk igénybe hitelkiváltást sem. Mindkét megoldás ugyanis csak addig jöhet szóba, amíg nincs folyamatosan fennálló tartozásunk.
Ugyan a hitelkeret és a hitelkártya lényegében a zsebünkben van, ne bánjunk vele úgy, mintha a saját pénzünk volna. Csak akkor használjuk, ha muszáj, és csak a lehető legrövidebb ideig tartozzunk a banknak
– fogalmazta meg a leglényegesebb tanácsot Gergely Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.