BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezek adják a muníciót a gazdaság bővüléséhez

A 2024-es költségvetés arra a várakozásra épült, hogy jövőre ismét felgyorsul a gazdaság növekedése. A növekedés forrásait a Magyar Nemzet cikke elemezte.

Pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es költségvetésről. A kormány úgy számol, hogy jövőre 4 százalék lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az erre az évre várt másfél százalék után. A magyar gazdaság 2010 óta állt növekedési pályára, majd a bővülés dinamikáját előbb a járvány, míg később az orosz–ukrán háború lassította le – írja a Magyar Nemzet cikke. 

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az elmúlt időszak kapcsán felidézik: a kormány járványkezelésének köszönhetően Magyarország gyorsan kilábalt a pandémia okozta gazdasági válságból. Az intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben rekordmértékű, 7,2 százalékos GDP-növekedést ért el a gazdaság. Ez a lendület 2022-ben lassult le, így tavaly végül 4,6 százalékos növekedést lehetett elkönyvelni, amely az uniós átlagnál 1,1 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény volt. Mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordszinteket értek el az elmúlt időszakban. 

Megjegyzendő, hogy Magyarország a járvány utáni időszak gazdasági sikereit úgy érte el, hogy az uniós helyreállítási forrásokból a mai napig egy fillért sem kaptunk. 

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók több csatornán keresztül is kedvezőtlenül hatnak a konjunktúrafolyamatokra: gyorsan ingadozó energia- és alapanyagpiacokhoz vezetnek, fenyegetik a nemzetközi ellátási láncok zavartalan működését, valamint rontják az üzleti kilátásokat. 

Emellett a világszerte magas infláció visszaszorítására tett monetáris lépések fékezik a világgazdasági konjunktúrát,

ahogy az említett európai uniós források lehívhatóságának késleltetése is visszahúzó erőt fejt ki. A konvergenciaprogram megemlíti azt a tényt is, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért az energiaimport diverzifikációja fokozott kihívást jelent. 

A diverzifikáció lehetősége a földgázbeszerzés tekintetében már fennáll: Szlovénia kivételével az összes környező országgal van Magyarországnak vezetékes összeköttetése, és folyamatban van az új potenciális beszerzési források felkutatása is. A kőolaj tekintetében az várható, hogy 2025 végére a finomítói és infrastrukturális fejlesztések következtében a magyar finomítók többféle típusú kőolajat tudnak majd feldolgozni. 

A kormány ezen túlmenően a belföldi kitermelés növelésével és a megújuló erőforrások kihasználásával is törekszik az energiaimport-függősség csökkentésére.

A gazdaság bővülését így is több pillér támaszthatja alá. 

Ilyen a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás, amelyet több kormányzati intézkedés támogat. Ide sorolhatók a Baross Gábor újraiparosítási program és a Széchenyi-kártya kedvezményes hitelei is. A magas kamatkörnyezetben a kamattámogatott kölcsönök jelentős segítséget nyújtanak a vállalati szektornak, emellett a vissza nem térítendő támogatások is nagymértékben járulnak hozzá a nehéz helyzetbe került cégek versenyképességének megőrzéséhez.

Szintén fontosak a háztartásokat és a családokat védő intézkedések, melyekbe beletartozik a rezsivédelem és az infláció letörését szolgáló lépéssorozat is. A reáljövedelmeknél átmeneti csökkenés tapasztalható, ami visszafogja a fogyasztást.  

Az inflációs nyomás enyhülésével azonban az év második felétől ismét kedvező irányt vehetnek a folyamatok. 

Mindezek mellett lehet építeni az európai összehasonlításban is élénk beruházási aktivitásra. Vagyis a növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg, amelyhez a fogyasztás, a beruházások és a külkereskedelem egyaránt pozitívan járulhat hozzá – összegzi a cikk. 

MBH: még egy év, és tartósan 4 százalék felettire gyorsulhat a magyar növekedés

Az idei évi gazdasági növekedésre adott 1 százalékos prognózisukat fenntartják az MBH Bank elemzői, míg a következő években már gyorsuló, 4 százalék feletti bővülésre számítanak. Kedvező fordulatot várnak a fogyasztásban is, amit támogat, hogy az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek újra növekedést mutathatnak. A szakemberek döntően a bázishatások miatt kalkulálnak az infláció meredek csökkenésével 2023 második felében.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.