Hetekre vagyunk a reálbérfordulattól Magyarországon

A jelenleg várt inflációs pálya mellett augusztusban nőhetnek először a reál átlagbérek Magyarországon – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Tavaly szeptember óta folyamatosan csökken a fizetések vásárlóereje, hiába ugyanis a dinamikus, 15–17 százalék közötti béremelkedési ütem, ha az infláció eközben konstans 20 százalék fölött tartózkodik, mint legutóbb júniusban, amikor még mindig ennek határán billegett.

Júliusban azonban minden becslés szerint már átlépheti a 20 százalékos határt, ami fontos mérföldkő lesz mind az inflációs folyamatokat, mind a reálbéreket illetően. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes különválasztani a versenyszférát a költségvetéstől és a nonprofit szektortól. 

A kormányzati prognózisok augusztusra már 15 százalék körüli inflációs ütemről szólnak, tehát akkor jó eséllyel ismét többet érhet a fizetésünk. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden ágazatban és szakmában egyszerre következik be a fordulat, mindenesetre a legfontosabb tényező az infláció fokozatos mérséklődése, amely 2-3 százalékpontos havi csökkenésével októberben már 10 százalék alatt lehet . Ráadásul a szakember szerint a bérek emelkedését egyszerre több tényező is hajtja. A minimálbér év eleji emelkedése mellett szerepet játszik benne a munkaerőhiány is, amelynek mértéke enyhült ugyan az utóbbi időszakban, de több területen továbbra is jelentős. A béremelkedés gyorsulása ugyanakkor azt mutatja, hogy az inflációnak is van szerepe a bérfolyamatokban. Szerinte a munkavállaló jogos elvárása, hogy fizetésének reálértéke ne csökkenjen, s ezt igyekszik is kiharcolni a bértárgyalásokon. Ez azonban nem azt jelenti, hogy beindult volna az ár-bér spirál Magyarországon, a jegybank sem látja ennek jelét.

Két év átlagában stagnálhat a fizetések értéke

Öröm az ürömben, hogy tavaly 2,6 százalékkal nőtt a reálkereset értéke idehaza, amit nem sok ország mondhatott el magáról, rajtunk kívül az EU-ban csak Bulgáriában emelkedett a fizetések értéke.

Ami az idei első negyedévet illeti, Magyarországon 11,7 százalékkal mérséklődött az átlagkereset reálértéke. Ugyanakkor az adatokat a tavalyi év elején, a munkavállalók kis hányadának kifizetett 6 havi fegyverpénz jelentősen torzítja. Csehországban sem történt másként, ott 10,4 százalékkal esett a keresetek értéke. Lengyelországban 5,4 százalékos, Szlovákiában pedig 7,3 százalékos csökkenést mértek az év első három hónapjában, Romániában minimálisan, 1,2 százalékkal nőttek ugyanakkor. 

– emelte ki Molnár Dániel.

A közeljövő már jobban néz ki

Ennél is fontosabb, hogy 2024-ben – miközben az infláció már tolerálható sávba, 5-6 százalékra süllyed – fennmaradhat a 10 százalék feletti bérdinamika az elemző szerint. Ezt az idei, éves átlagban magas áremelkedésből következő inflációs várakozások is biztosítják, de persze jelentős szerepe lesz a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének is. A béremelések kigazdálkodását segítheti egyrészt az infláció, amely várhatóan jövőre sem tér még vissza a jegybanki célsávba, valamint az alacsonyabb energiaárak miatti költségcsökkenés. Fontos persze emellett, hogy javuljon a vállalatok termelékenysége is, itt viszont problémát okozhat, hogy a magas kamatkörnyezetben nehéz az ehhez szükséges forrásokat előteremteni – magyarázta Molnár Dániel.