Nagy Márton: a német útkeresésről szól Berlin Kína-stratégiája
Az Európai Unió kapcsolata Kínával beárnyékolódott a pandémia óta. A járvány és a háború ugyanis ráébresztette a nyugati világ döntéshozóit arra, hogy stratégiai fontosságú termékek és iparágak terén (az egészségügyi eszközöktől az energián át a hadiiparig) egyoldalú függőségbe kerültek más országoktól. Ezzel pedig leértékelődött a nyugati típusú globalizmus ideológiája, mert át-, illetve – új elvek alapján – repolitizálódik a globális gazdaság – írta a Magyar Nemzetnek írt véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A tárcavezető kiemelte, hogy a két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Kína politikai és gazdasági szembenállása során Európának törekednie kell arra, hogy ne essen két szék között a pad alá, ne váljon a világgazdaság senkiföldjévé. Ugyan az EU számára Washington mindig egyfajta igazodási pont, a Kínától való elszigetelődés csak árthat a kontinensünknek.
Az átpolitizálódó világgazdaságban csodaszámba megy, hogy Magyarországon, mintegy utolsó európai országként, kínai beruházási bumm történik: az unióban szinte csak hazánkban nem apadt el a kínai tőke beáramlása
– fogalmazott Nagy Márton. A miniszter kiemelte, hogy a kínai tőke nagy nyugati célországai (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság) mellé emelkedett Magyarország is, ebben a négy országban valósul meg a kínai beruházások 88 százaléka.
A tárcavezető szerint hazánk az amerikai–kínai gazdasági háború időszakának az egyik legnagyobb nyertese lehet, ehhez azonban az is kell, hogy az EU ne legyen a konfliktus kárvallottja. Ezt már felismerte Németország is, nem véletlen, hogy júliusban nyilvánosságra hozta új Kína-stratégiáját. A két ország viszonyának tisztázása amiatt is kulcsfontosságú, mivel Kína Németország legfőbb kereskedelmi partnere, még akkor is, ha a kapcsolat kissé féloldalas, hiszen a németek importja egyre növekszik, az export viszont csak minimálisan emelkedik.
A gazdaságfejlesztési miniszter úgy véli, hogy a német dokumentum egyik fontos pillére a kritikus elkötelezettség, vagyis Berlin elkötelezett marad a kínai kapcsolatai megőrzése mellett, azonban emberi jogi és más ügyekben azért megengedi magának a kritikát.
Szerinte a stratégia fő célja az, hogy Németország bővíteni szeretné gazdasági kapcsolatait Kínával, javítva az ázsiai piachoz való hozzáférést. A Peking felé való nyitás mellett a tárcavezető úgy látja, hogy Berlin továbbra is több erő között egyensúlyoz majd.
A stratégia a kommunikációs panelek mögött tehát nem Kína ellen, hanem a német ipar és szuverenitás mellett érvel. Így az olvasónak olyan érzése lehet, hogy a dokumentum valójában nem is Kínáról, hanem a német útkeresésről szól
– zárta véleménycikkét Nagy Márton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.