Szakértők szerint impozáns éves inflációs adatokkal zárhatjuk 2023-at
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi – júniusi – inflációs jelentésében deklarálta azokat a feltételeket, amelyek elvileg lehetővé teszik a pénzromlás átlagos ütemének folyamatos csökkenését, amelyre a gyakorlatra építő prognózisokat készítő piaci szereplők véleménye is rímel. Ez utóbbiak legfeljebb annyiban térnek el a központi bankétól, hogy beleépítik a piaci hatásokat, lehetséges egyéb eseményeket is. Az MNB 2023 második felére egyre markánsabb szigorú monetáris politikát ígér, építve a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatására, hangsúlyozva, hogy a dezinflációs folyamat felgyorsulását támogatják a tavalyi évi magas bázisok is.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Az MNB előrejelzése szerint a hazai infláció 2023 óvégére várhatóan egy számjegyűre csökken. A korábbi, márciusi Inflációs jelentésükhöz képest viszont hasonló, de eltérő szerkezetű, magasabb maginflációs pályát ígérnek. Így a 2023-ra vonatkozó, éves átlagos előrejelzési tartomány a csökkenő bizonytalanság következtében 16,5–18,5 százalékra szűkült. Az adóintézkedésekhez köthetően – amelyek visszafogják a dezinfláció ütemét – pedig a jövő évre várt inflációs pálya enyhén feljebb tolódott a márciusban jelzetthez képest, így az MNB szerint a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Az infláció fogyasztóiár-index 2024-ben 3,5–5,5 százalék, 2025-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul.
Nem kell újabb külső ársokktól tartani
A piaci szereplők közül az MBH Bank vezető elemzője az év második felében bázishatások és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számít. Suppan Gergely úgy véli, egyáltalán nem kell újabb külső ársokkal kalkulálni, miután a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak, valamint a szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban. Ez felerősítheti a bázishatásokat, és a vártnál is gyorsabban mérsékelheti az infláció mértékét, ahogyan
ugyancsak hasonló eredményt hozhat a forint erősödése, ami a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.
Az MBH Bank második negyedéves makrogazdasági előrejelzése szerint szintén kedvező az infláció süllyedése szempontjából, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetén is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása. Ez ugyanis a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet.
Suppanék már októbertől egy számjegyű inflációra számítanak, ami az év végére 6 százalék közelébe mérséklődhet.
Az egyre kedvezőbb folyamatok, valamint az erősödő lefelé mutató kockázatok miatt fenntartják a 17,5 százalékos idei átlagos inflációs várakozásukat, ami jövőre – az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére – 3,9 százalékra mérséklődhet.
Vannak, akik kissé óvatosabbak
A CIB Bank elemzése szerint július-augusztusban csökkenhet a drágulás üteme 20 százalék alá, szeptembertől lehet egy tempóváltás, amikor a magas bázis megérkezik. Trippon Mariann, a hitelintézet vezető elemzője legutóbb elmondta, decemberre akár 10 százalék alatti is lehet az egy évre visszatekintő infláció, főleg a magas bázis miatt, éves átlagban ők 18,5–19 százalékos szintet várnak. Majd hozzátette: „Nagyon komoly kockázat, hogy 2024-ben nem tud meredeken tovább csökkenni az infláció, csak valamikor 2024 végén érhet be az MNB 2–4 százalék közötti céltartományába.” A következő esztendőben azt éves átlagos infláció a CIB előrejelzése szerint 4,4 százalékos lehet.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
A Bankmonitor.hu szakértői megkeresésünkre annak néztek utána, hogy mennyire lehet reális már év vége előtt az egy számjegyű éves pénzromlás elérése. Mint Argyelán József, a Bankmonitor vezető pénzügyi elemzője megjegyezte, egyre többen várják az áremelkedés érdemi csökkenését és a 10 százalék alatti inflációt az év végére.
Sőt, több illetékes ennél is tovább ment:
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke év végére elérhetőnek tartja a 7 százalék körüli inflációt, míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint akár októberben egy számjegyű lehet az éves drágulás mértéke.
A gazdasági környezet már biztató
Az kétségtelen, hogy az éves áremelkedés igen magas még mindig hazánkban, de a gazdasági környezet már biztató képet mutat:
- A forint árfolyama érdemben erősödött az elmúlt időszakban: a hazai fizetőeszköz az euróval szemben a tavaly októberi 430 forint/euró szintről visszaerősödött a 380-as szint közelébe (az erős forint a külföldről behozott, importált áruk árára van kedvező hatással, ezáltal tudja az inflációt csökkenteni).
- Az élelmiszerárak sokkszerű emelkedésének is vége, több terméknél már árcsökkenést is láthatunk.
- A hazai és nemzetközi energiaárak is érdemben csökkentek, ez is kedvezően hat az inflációra.
- A hazai fizetési egyensúly, a folyó fizetési mérleg is nagymértékben javult az elmúlt időszakban.
- Ráadásul a tendencia is igen kedvező: az éves adatokban még nem látszódik jelentős változás, de a havi adatok felettébb kedvező képet mutatnak.
- Tavaly mindegyik hónapban 1 százalék felett volt a havi drágulás nagysága, sőt szeptemberben 4,1 százalékot emelkedtek az árak egyetlen hónap alatt. Ehhez képest az idén februártól már 1 százalék alatti az áremelkedés mértéke, sőt májusban az átlagos árszint még csökkent is.
Jelenleg az éves áremelkedést a tavalyi jelentős drágulások tartják magasan. Ezek az árváltozások azonban lassan már nem számítanak az éves infláció meghatározásakor. Néhány hónapon belül beépülnek a bázisárba, ezt követően pedig az infláció gyors zuhanásnak indulhat. Ha az idei évben a havi áremelkedések 0,5 százalék körül mozognak, akkor év végére impozáns éves inflációs számokat várhatunk – fogalmazott Argyelán József.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.