Szijjártó Péter figyelmeztetett: az EU arra készül, hogy még négy évig úgyis tart a háború

Nem lesz előrelépés a fegyverszállítások finanszírozásában, amíg az OTP az ukrán feketelistán van – erről beszélt a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben. Szijjártó Péter figyelmeztetett: a magyar kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk 

„Ezzel mit is mond az Európai Unió? Hogy négy évig még úgyis háborús berendezkedés lesz. Tehát most már nem csupán rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békében, hanem már hosszú távon is háborús berendezkedést vizionál Európának” – közölte. Hozzátette, hogy a javaslat döbbenetes, hiszen jogosan fogalmazódik meg a kérdés, „hány ember fog meghalni ezalatt a négy év alatt, amíg mi 20 milliárd euróval finanszírozunk fegyverszállításokat. És hány magyar fog meghalni ezalatt a négy év alatt?”

Amíg az OTP-t listázzák az ukránok, nincs tárgyalás a fegyverekről

Szerinte az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, és minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma. Ezért azt kérik Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól és Washingtontól is, hogy fegyver helyett inkább békét hozzanak a szomszédba. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, most pedig újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni. Azonban ehhez a magyar kormány nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t.

– húzta alá. Főképp, mert tavaly a száz legnagyobb nyugati tulajdonú vállalat 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett be Oroszországban. Ezzel szemben az OTP-nek az orosz bankpiacon mindössze 0,16 százalékos részesedése van. Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. A mostani 20 milliárd euróval együtt összesen tehát már 70 milliárd euróról van szó. A külügyminiszter szerint azonban sehol egy elszámolás vagy kimutatás az eddig elköltött pénzekről. 

Az ukrán gabona átmehet az országon, de értékesíteni nem lehet

Kitért arra is, hogy egyes résztvevők kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan. Szerinte a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében. „Ehhez képest a terményeket eladták Közép-Európában. Ezért a lehető leghatározottabban visszautasítok mindenfajta olyan gyanúsítgatást, amely azzal vádolta a közép-európaiakat, hogy bármifajta szállításokat blokkolnának. Magyarország még infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott az átrakodási kapacitás bővítésére. Továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék, és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat” – szögezte le.