Évtizedes rekordot döntöttek meg az idei viharszezon kárkifizetései
Az idei május 1.–augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárommilliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. 2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) összesíti ezen időszak káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak – köztölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Emlékeztetnek rá, hogy ez akkor mintegy harmincmilliárd forintra rúgott, az elmúlt tíz évben a 2021-es, 9,1 milliárdos kifizetés volt a legmagasabb összeg. 2017–2019 között pedig három év kárkifizetései együtt tettek ki mintegy 13,5 milliárd forintot.
A legtöbb bejelentés a június 23-i, valamint az augusztus 4–5-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy a hagyományos viharszezonon kívüli, január végi időjárás tavalyhoz hasonlóan idén is akkora nagyságrendű károkkal társult, mint ezek a nyári napok.
A bejelentések zöme Budapest mellett tíz vármegyéhez társítható (Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves), valamint a következő településekhez: Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse, Kiskőrös. A legjellemzőbb kártípusok pedig: vihar, tetőbeázás, felhőszakadáskárok, jégverés, cserép-, redőny-, tetőrongálódás, elektronikus eszközös sérülése, viharos szél okozta rongálódások.
Az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és a másodlagos, indukciós hatásaik okozta kár. Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a mintegy huszonegyezer kárigény nagyságrendileg megfelel a tavalyinak, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (kb. hárommilliárd forint) viszont mintegy hatszázmillió forinttal meghaladja azt.
Különösen szembetűnő, hogy a hárommilliárdból 2,7-et tesznek ki a másodlagos hatás okozta károk
– állapítják meg, hozzátéve, hogy ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ez egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetéseket. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és-vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.