Hiába a járműgyártás és az akkugyárak felfutása, továbbra is szenved a magyar ipar
Júniusban az ipari termelés volumene nyers adatok szerint 3,8 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva pedig 6,1 százalékkal mérséklődött – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal a második becslésében, amely az első adatközléshez képest nem változott.
Miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten, a 11 százalékos súlyú villamosberendezés-gyártás 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Továbbra is a magas infláció okolható az ipar gyenge teljesítményéért, míg az új exportrendelések 8,1 százalékkal nőttek, addig az új belföldi rendelések 9,6 százalékkal csökkentek. A teljes rendelésállomány 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal esett vissza.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 11,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3 százalékos volumenbővülést a Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálták.
Az ipari export volumene 4,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 24 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33 százalékkal csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.