késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Elemző: a Budapest Airport megvásárlása is indokolhatta az adósságkezelő lépését
Nagyon úgy tűnik, hogy az Államadósság Kezelő Központ igyekezett kihasználni a vártnál kedvezőbb hitelminősítői döntést, mivel a Moody’s szeptemberi elsejei felülvizsgálatakor erősen lógott a levegőben a kilátás rontása, ami végül nem következett be – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, miután a hét elején az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben bocsátott ki tízéves futamidejű államkötvényt.
A közgazdász úgy látja, az Államadósság Kezelő Központ elsősorban előtörlesztésre és az EU-s forrásból megvalósuló programok előfinanszírozására használhatja azt a plusz devizaforrást, amit sikerült így bevonni. Szerinte a kibocsátás nem volt meglepetés, mivel erre utalt az ÁKK már korábban is, ugyanakkor a keret megemelése már érdekesebb kérdés, mivel enélkül is megoldható lett volna egy kisebb, benchmark méretű kibocsátás.
Hogy mégis így tett, az köszönhető a költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanságoknak, valamint a Budapest Airport tervezett megvásárlásának az elemző szerint.
A kibocsátáskor kialakult 235 bázispontos felárról azt mondta, hogy a midswap felett nem mondható éppen alacsonynak, mivel a 2032 áprilisában lejáró eurókötvény 9 éves euró swap feletti hozama 205 bázispont körül mozgott a kibocsátás napján, ugyanakkor utóbbihoz képest némi többlet indokolt, amikor új kötvény kerül piacra,
A megemelt kibocsátási terv és az ÁKK vezérigazgatójának ezt követő nyilatkozata, miszerint idénre végeztek, és lehet, hogy jövőre sem lesz szükség devizakötvény kibocsátásra, egyértelmű üzenet, hogy a közeljövőben nem tervez újabb devizakötvény-kibocsátással az adósságkezelő. Ha a következő hónapokban mégis kibocsátana az ÁKK devizakötvényt, akkor az komolyan megtépázhatná az ÁKK hitelességét
– vélekedett az Equilor elemzője, aki szerint egy ilyen lépés arra utalhatna, hogy a devizaforrásokat egyre nagyobb arányban szeretné a kormány a költségvetés kiadásaira, és a hiány fedezésére fordítani, nem pedig a lejáró adósság törlesztésére, ami szerinte aggasztó lenne.
Ami a lejárati szerkezetet illeti, az következő évekre kedvező: az idei negyedik negyedévben valamivel több, mint 700 millió eurónak megfelelő devizaadósság jár le, jövőre pedig nagyjából 1,1 milliárd eurónak megfelelő devizaadósságot kell törleszteni, míg július végén (tehát még a mostani devizakötvény kibocsátása előtt) 357 milliárd forintnak, azaz közel egymilliárd eurónak megfelelő devizaforrás állt rendelkezésre a kormány MNB-nél vezetett számláján. Ezek a közgazdász szerint most tényleg van tér arra, hogy komolyabb szünetet tartson az ÁKK a devizakibocsátások terén.
Abban viszont nincs változás, hogy továbbra is tartja az adósságkezelő az idei évre megemelt, 30 százalékos maximális devizaarányt, amit a mostani kibocsátás sem sértett meg. Ráadásul Árokszállási szerint ha valóban tartja magát a bejelentéshez az ÁKK, és nem bocsát ki jó ideig klasszikus devizakötvényt, akkor a devizaarány csökkenhet, mivel közben a forintadósság közben növekedni fog. A jelenlegi devizaarány még nem jelent túlzott problémát, hiszen a 2010-es évek elején 50 százalék körüli szintek is előfordultak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.