Nem elég gazdagok a magyar milliárdosok: csak álmodhatnak az osztrák, a lengyel vagy a cseh vagyonokról – itt a friss rangsor

A tíz leggazdagabb magyar együttes vagyonánál, ami mintegy 9,8 milliárd dollár, átszámítva 3430 milliárd forint 

• a tíz leggazdagabb románnak csaknem másfélszer (11,5 milliárd dollár),
• a tíz leggazdagabb lengyelnek csaknem két és félszer (24,1 milliárd dollár), 
• a tíz leggazdagabb csehnek csaknem öt és félszer (52,5 milliárd dollár),
• a tíz leggazdagabb osztráknak pedig csaknem nyolcszor (78 milliárd dollár)

nagyobb az együttes vagyona. Ez derül ki a Blochamps Capital friss adatgyűjtéséből, amit megosztott a Világgazdasággal. Ebben Kelet-Közép-Európa legvagyonosabb személyeit listázták a 2023. második negyedévi statisztika alapján. A Blochamps Capital a nemzetközi és hazai privátbanki, vagyonkezelési piacot húsz éve kutató tanácsadó és monitoringcég.

A körkép azt támasztja alá, hogy 

hogy egy ország vállalkozói elitje mekkora értéket képes felhalmozni. Következzenek a részletek.

Mennyire gazdag Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor a régióban? 

Csehország például területre kisebb Magyarországnál, a lakossága pedig közel azonos. Mégis a magyar topmilliárdosok lajstromát vezető Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor a maga 1,8, illetve 1,7 milliárd dolláros vagyonával éppen csak beférne a cseh első tízbe. A cseh tizedik a pénzügyi területen aktív Marek Dospiva 1,7 milliárd dollárral. Csehország leggazdagabbja Renata Kellnerova, aki 16,9 milliárd dollárt tud felmutatni. Ő a 2021-ben tragikus balesetben meghalt Petr Kellner üzletember özvegye. 

Ausztria négyzetkilométerben és lélekszámban is valamivel elmarad Magyarországtól, azonban csúcsmilliárdosa, a Red Bull-örökös Mark Mateschitz 41,8 milliárd dolláros vagyonon ül. Ez önmagában több mint a négyszerese a tíz leggazdagabb magyarénak. Lengyelország majd’ négyszer nagyobb Magyarországnál, de a leggazdagabbjai mégis jóval kisebb értékmennyiséget halmoztak fel. Persze, így is brutálisan gazdagok. Az első a nagybefektető Michael Solowow 6,2 milliárd dollárral. Ez is a sokszorosa a hazai vezető vagyonnak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor pénze a 6–7. pozícióra lenne elég a lengyel toplistán. Románia akkora, mint Magyarország kétszer. A leggazdagabb román, Ion Tiriac bankár, egykori profi sportoló vagyonát 2 milliárd dollárra becsülik, ami tehát több, mint Mészáros Lőrincé vagy Csányi Sándoré. Ugyanakkor ők ketten Romániában is dobogósok lennének a leggazdagabbak rangsorában. 

A régióban azért találni olyan országokat is, amelyekéhez képest a magyar elit jómódúbb. Itt van rögtön a fél magyarországnyi Szlovákia, amelynek tíz leggazdagabbja csak 9,36 milliárd dollár fölött rendelkezik. Ez félmilliárd dollárral elmarad a hasonló magyar adattól. Érdekes, hogy a leggazdagabb szlovák, az ingatlan- és hotelmogul Ivan Chrenko mintegy 100 millió dollárral, körülbelül 350 milliárd forinttal tehetősebb a magyar elsőnél.

Horvátországot azonban minden tekintetben verjük. A top tíz vagyona 2,9 milliárd dollár körül mozog, negyede a magyarénak. Leggazdagabbjuk, a kereskedelemben és az agráriumban érdekelt Dubravko Grgic pedig csak 409 millió dollárig jutott. A vállalkozói krém terén a horváthoz képest a magyar más kávéház, ahogy a magyarhoz képest az orosz is. Oroszország leggazdagabb tíz emberének 186,4 milliárd dollár van a nevén, a legnagyobb hal az iparmágnás Vlagyimir Potanin egymaga 29,6 milliárd dollár fölött diszponál.

Miért szegényebbek a magyar milliárdosok, mint a régiós országokban élők?

A Világgazdaságnak Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője és Pászthy Martin, a körkép egyik készítője is értékelte a számokat. Karagich István először is arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor régiós vagyoni struktúrákról beszélünk, máig különbséget kell tenni a vasfüggöny két oldalán található országok között. Szerinte megfigyelhető, hogy az öröklés útján vagyonos családok, illetve a tech és pénzügyi milliárdosok által dominált nyugati országokkal ellentétben a kelet-közép-európai régió vezető milliárdosai vagyonukat elsősorban olyan tradicionálisabb szektorokból alapozták meg, mint a mezőgazdaság, a kereskedelem vagy az energetika. „Az elmúlt évtizedek rapid gazdasági növekedése az egész régióban történelmi okoknál fogva általános, azonban amíg sok országban az évtizedek alatt felépített konglomerátumok élén álló alapítók számítanak a leggazdagabbaknak, addig 

– összegzett. 

A magyar milliárdosoknak be kellett volna érniük a lengyeleket és a cseheket, ehelyett a románokkal versenyeznek

Érdekes kérdés, hogy milyen trend látszik a leggazdagabb magyarok vagyonosodásában: felzárkóznak a régiós szinthez, vagy nincs nyoma ilyen folyamatnak. Pászthy Martin úgy értékelt, hogy a magyar vagyonosok az elmúlt évtizedben nagyon gyorsan növelték a vagyonukat, azonban megnézve a környező, hasonló vagyoni helyzetben lévő országokat, mint Románia vagy Szlovákia, egy mezőnyben mozog a top 10 leggazdagabb. 

és nem a minket beérő Romániával kellene versenyeznie. Arra is rámutatott, hogy szembeszökő, mennyire rendkívül kevés a térségben az igazán vagyonos hölgy. Magyarországon például csak ketten vannak a leggazdagabb százban.

Miért van szükség milliárdosokra?

Felmerül az is, hogy egyáltalán miért van szüksége egy adott országnak gazdag vállalkozókra. Ennek kapcsán Karagich István aláhúzta, hogy a magyar elit nagy része jellemzően első generációs, dolgozó vagyonos. Nemcsak egzisztenciát, de hitet is adnak több száz vagy ezer embernek a cégeikben. Rengeteg és kemény munkával építették fel a birodalmaikat. Nem egyedül, hanem a csapatukkal, akik kötődnek hozzájuk. 

– sorolta. Szerinte ezért is fontos, hogy ne irányított, hanem piaci verseny domináljon a gazdaságban. „Csak így tud minden gazdasági szereplő fejlődni az elittel együtt, és csakis így kerülheti el Magyarország, hogy tartós versenyhátrányba kerüljön Európában” – jegyezte meg a Blochamps Capital ügyvezetője.