Atomenergia: alapvető fontosságú az éghajlati célok eléréséhez világszerte – állítja a szakértő
A szél- és napenergia az energiaátmenet kiemelt eszközeivé váltak, ám azok hatékonysága több korlátba ütközik. Termelésük változékony, a villamosenergia-termelés a nap folyamán ingadozik, mivel működésük a napfényen és a szélsebességen múlik.
Fotó: Shutterstock
Hatékonyságuk eltérő a földrajzi helyzettől függően is, továbbá jelentős a szárazföldi lábnyomuk. Alacsony energiasűrűségük miatt a nap- és szélerőművek jellemzően nagy mennyiségű földet használnak villamosenergia-egységenként – írja legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az Európai Unió 2022-ben a tiszta energiaforrássá nyilvánította az atomenergiát és a földgázt. Ez a fordulat ráirányította a figyelmet azokra az érvekre, amelyek a nukleáris energia technológiaváltásban betöltött kulcsszerepét támasztják alá.
„A nukleáris energia előnye, hogy a termelés kiszámítható. Az atomerőművek közel háromszor olyan megbízhatóak, mint a szél- és naperőművek a kapacitási tényezők alapján. Az atomreaktorok működés közben nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat, és e tekintetben a legtisztább villamosenergia-termelési mód. Továbbá az atomenergia a második legbiztonságosabb energiaforrás (a napenergia után) az egységnyi villamos energiára jutó halálesetek alapján” – foglalja össze írásában Németh Viktória.
A makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő szerint az atomenergia alapvető fontosságú az éghajlati célok eléréséhez világszerte.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) pedig úgy véli, a globális atomenergia-kapacitásnak 2050-re meg kell duplázódnia a nulla nettó kibocsátás elérése érdekében.
Érdemes azonban azt is látni, hogy ennek az erőforrásnak a használata és elterjedése rendkívül eltérő az európai uniós tagállamok között. Magyarország például azok közé az országok közé tartozik, ahol a saját energiatermelésben kulcsszerepet játszik ez az energiatermelési mód.
Az atomenergia a 2000-es évek elején érte el a legnagyobb arányt az energiatermelésben, 6 százaléknyit, amely 2021-re 4 százalékra esett vissza. Eközben a megújuló energiaforrások aránya a 2000-es évek elején jellemző 7 százalékról 20 év alatt 13 százalékra emelkedett globálisan. A fosszilis energiahordozók aránya pedig a 2000-es évekre elérte a 77 százalékot, 2021-re arányuk nem változott, csupán részesedésük rendeződött át. A kőolaj csökkenő aránya ellenére is a 2020-as évtizedben a legnagyobb mértékben használt fosszilis tüzelőanyag volt, de közben a szén és a földgáz aránya is emelkedett.
Fotó: Mártonfai Dénes
Az atomerőművek költségversenyképesek más forrásokkal, és az urán árának nagy változásai csak kis hatással vannak a működési költségekre. Ráadásul a nukleáris energia nagy hatékonysága miatt képes csökkenteni az energiafüggőséget.
„Az atomenergia nagyon hatékony módja az energiatermelésnek, ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy több hátránya is van” – hívja fel a figyelmet az Oeconomus szakértője. Ilyenek például
- a termelt radioaktív hulladékok kezelése,
- a bonyolult biztonsági protokoll betartása, valamint
- ebből következően a gyakori karbantartási folyamatok ütemezése.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztések következtében az úgynevezett fúziós erőművek jelenthetik az áttörést, mivel lehetőséget teremtenek a szén-dioxid, valamint radioaktív hulladék nélküli energiatermelésre. A jövőre vonatkozó várakozások szerint a fúziós energiatermelés képes lehet a jelenlegi atomerőművek teljesítményének többszörösét produkálni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.