Nagy Márton: az ipar lesz a jövő, nagyon sok házi feladatunk van még

Nagyon sok olyan házi feladat van még előttünk, a gazdaságfejlesztés a következő években elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket fog takarni – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az OFA Nonprofit Kft. az Év felelős foglalkoztatója 2023 elnevezésű pályázatának ünnepélyes díjátadó rendezvényén. 

A tárcavezető szerint kisebb módosításokra szükség van, de az nem változik, hogy nyitott marad a magyar gazdaság, mint mondta, a világ egyik legfejlettebb gazdasága lesz a miénk.

A miniszter szerint lehet motyogni, hogy nem az ipar lesz a jövő, hanem a szolgáltató szektor, de rögtön hozzátette: „De, az ipar lesz a jövő.” Ebben pedig az akkumulátoriparnak lesz a legfontosabb szerepe, erről szól most a világban zajló kereskedelmi háború. A Magyarországra áramló átlagon felüli mértékű FDI erősíti a Kelet–Nyugat közötti hídszerepünket. Jelezte, hogy ennek mi teret adunk, ami a földrajzi helyzetünkből is fakad.

– vélekedett a tárcavezető. 

Jelezte, hogy három olyan dolgot kell megoldania a kormánynak, amivel az FDI beáramlást segítheti:

• energiaigény kiszolgálása, háromszor akkora lesz az energiaigényünk 2030-ra, a mostani 47 terawattóra 203-ra 64 terawattórára emelkedhet,
• munkaerőkérdés, mivel 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség,
• infrastrukturális kérdéskör, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ipari park környezetét, hanem az egész országot fejleszteni kell, legyen szó gyorsforgalmi, vasút és folyami közlekedés fejlesztéséről.

– mondta a  miniszter, szerinte csak a skandináv országokban volt ekkora felfutás napelem-telepítés terén. Egyre gyakoribb a napközbeni energiatúltermelés a tárolókapacitások kiépülésével a hatékonyság is javulna. Hangsúlyozta, hogy a BESS (Battery Energy Storage System) kritikus szerepű a zöldátállásban.

A második kihívás, mint mondta, a munkaerő, a foglalkoztatási rátát kell elsősorban növelni, az aktivitási rátában még az EU középmezőnyében vagyunk, vagyis vannak tartalékok, akár több százezer fő, ebben a szakképzés a kulcs. Rámutatott: jelenleg a legnagyobb munkaerő-tartalék Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, szerinte 

Hozzátette, hogy sokkal átfogóbb törvény készül, elejétől a végéig szabályozni fogják a kérdést, tudni szeretnék, hogy aki itt tartózkodik, az milyen jogcímen van hazánkban. Hangsúlyozta, hogy sokkal szigorúbb törvény készül.

A harmadik kihívásra rátérve elmondta, hogy ha az ország bedugul, akkor nem leszünk versenyképesek, ezt ezért meg kell oldani. Elsősorban a digitális infrastruktúrát kell fejleszteni, ugyanakkor területarányosan a magyar autópályák bővülése kiemelkedő, de „nem dőlhetünk hátra” mivel a tehergépjármű-forgalom egyre jobban koncentrálódik, ezért nagyon fontos az M1 bővítése. Magyarország szerinte egyedülálló módon három közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, azonban a keleti és déli határátkelőnél az átlagosnál hosszabb a várakozási idő. Jelezte, nagyon sokat dolgoznak azon, hogy a röszkei határátkelés gyorsuljon, ezért hatalmas logisztikai központokra lesz szükség.

A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP 5 százalékát állítják elő, a cél, hogy ez 10 százalékra növekedjen.