Nagy Márton: az ipar lesz a jövő, nagyon sok házi feladatunk van még
Nagyon sok olyan házi feladat van még előttünk, a gazdaságfejlesztés a következő években elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket fog takarni – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az OFA Nonprofit Kft. az Év felelős foglalkoztatója 2023 elnevezésű pályázatának ünnepélyes díjátadó rendezvényén.
A tárcavezető szerint kisebb módosításokra szükség van, de az nem változik, hogy nyitott marad a magyar gazdaság, mint mondta, a világ egyik legfejlettebb gazdasága lesz a miénk.
Nálunk elsősorban az iparra épül a gazdaság, és nem szolgáltató szektorra, mint Írországban.
A miniszter szerint lehet motyogni, hogy nem az ipar lesz a jövő, hanem a szolgáltató szektor, de rögtön hozzátette: „De, az ipar lesz a jövő.” Ebben pedig az akkumulátoriparnak lesz a legfontosabb szerepe, erről szól most a világban zajló kereskedelmi háború. A Magyarországra áramló átlagon felüli mértékű FDI erősíti a Kelet–Nyugat közötti hídszerepünket. Jelezte, hogy ennek mi teret adunk, ami a földrajzi helyzetünkből is fakad.
Magyarország nemcsak területileg, hanem logisztikailag is kiemelkedő országgá válhat
– vélekedett a tárcavezető.
Jelezte, hogy három olyan dolgot kell megoldania a kormánynak, amivel az FDI beáramlást segítheti:
- energiaigény kiszolgálása, háromszor akkora lesz az energiaigényünk 2030-ra, a mostani 47 terawattóra 203-ra 64 terawattórára emelkedhet,
- munkaerőkérdés, mivel 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség,
- infrastrukturális kérdéskör, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ipari park környezetét, hanem az egész országot fejleszteni kell, legyen szó gyorsforgalmi, vasút és folyami közlekedés fejlesztéséről.
Az országot tele kell szórni napelemekkel
– mondta a miniszter, szerinte csak a skandináv országokban volt ekkora felfutás napelem-telepítés terén. Egyre gyakoribb a napközbeni energiatúltermelés a tárolókapacitások kiépülésével a hatékonyság is javulna. Hangsúlyozta, hogy a BESS (Battery Energy Storage System) kritikus szerepű a zöldátállásban.
A második kihívás, mint mondta, a munkaerő, a foglalkoztatási rátát kell elsősorban növelni, az aktivitási rátában még az EU középmezőnyében vagyunk, vagyis vannak tartalékok, akár több százezer fő, ebben a szakképzés a kulcs. Rámutatott: jelenleg a legnagyobb munkaerő-tartalék Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon található, szerinte
butaság azt állítani, hogy az 500 ezres munkaerőigényt vendégmunkásból akarnánk fedezni, Magyarországon létezik ennyi munkaerő.
Hozzátette, hogy sokkal átfogóbb törvény készül, elejétől a végéig szabályozni fogják a kérdést, tudni szeretnék, hogy aki itt tartózkodik, az milyen jogcímen van hazánkban. Hangsúlyozta, hogy sokkal szigorúbb törvény készül.
A harmadik kihívásra rátérve elmondta, hogy ha az ország bedugul, akkor nem leszünk versenyképesek, ezt ezért meg kell oldani. Elsősorban a digitális infrastruktúrát kell fejleszteni, ugyanakkor területarányosan a magyar autópályák bővülése kiemelkedő, de „nem dőlhetünk hátra” mivel a tehergépjármű-forgalom egyre jobban koncentrálódik, ezért nagyon fontos az M1 bővítése. Magyarország szerinte egyedülálló módon három közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, azonban a keleti és déli határátkelőnél az átlagosnál hosszabb a várakozási idő. Jelezte, nagyon sokat dolgoznak azon, hogy a röszkei határátkelés gyorsuljon, ezért hatalmas logisztikai központokra lesz szükség.
Napokon belül bejelentik a minimális szolgáltatási díjat a logisztikai iparágban. Továbbá hozzányúlnak a jövedékiadó-visszatérítéshez, a miniszter szerint jövőre emelni kell ennek mértékét.
A logisztika és szállítmányozás jelenleg a GDP 5 százalékát állítják elő, a cél, hogy ez 10 százalékra növekedjen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.