Pesszimistán látják nyugdíjas éveiket a magyarok

Továbbra is borúlátó a hazai lakosság a jövőre vonatkozóan – derül ki a Generali Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából, ami a 18–65 év közöttiek pénzügyi tudatosságát, megtakarítási szokásait és a nyugdíjas évekhez fűződő elvárásait vizsgálta.

Az idei eredmények hasonlóan a tavalyi és tavalyelőtti felmérés adataihoz arról árulkodnak, hogy sokan nem számítanak biztos megélhetésre és nyugdíjas éveik kapcsán is hasonlóan pesszimisták mint tavaly. Bár a tavalyihoz képest valamivel csökkent ugyan azok aránya, akik képtelenek havonta megtakarítani, de arányuk még mindig 40 százalék, míg az átlag csupán havi 30 ezer forintot tud félretenni egy hónapban.

Minimális mértékben nőtt azok aránya, akik 150 ezer forintnál is több pénzt tudnak megtakarítani egy hónapban, de ők így is csak a válaszadók 5 százalékát teszik ki.

Nem ígér sok jót a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése sem, mely szerint folyamatosan csökken a népesség száma Magyarországon, így az 1980-as 10 millió 709 ezer lakossal szemben idén már csak 9 millió 597 ezren éltek hazánkban, ami az előrejelzések szerint tovább fog csökkenni. Ugyanis a halálozások száma folyamatosan meghaladja a születések számát, így a 2011-es és 2022-es népszámlálás között 464 ezer fővel apadt a magyar népesség.

2070-ig így a gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya várhatóan 0,6 százalékponttal csökken majd, de ennél is kedvezőtlenebb, hogy a 65 évesnél idősebbek aránya ugyanezen időszakban 6,1 százalékponttal növekszik majd. Tehát egyre kevesebb aktív korúnak kell egyre több nyugdíjast eltartania.

A Generali kutatása szerint mindezzel a megkérdezettek is tisztában vannak, így többségük nem remél javulást a nyugdíjasok életszínvonalában. A válaszadók 22 százaléka 20-30 éves időtávon csupán az idősek életszínvonalának enyhe romlására számít, ám 35 százalék szerint az sokkal rosszabb lesz, míg 30 százalék szerint nem várható változás. 

Ugyanakkor a várakozásokat nagyban meghatározza az anyagi helyzet és a pénzügyi biztonságérzet is, így minél kevesebbet tud valaki félretenni, annál inkább pesszimista jövőjével kapcsolatban. A válaszadók havi 82 ezres nyugdíj-megtakarítást tartanának ideálisnak.

A felmérés szerint a magyarok az aktív keresők jövőjét is sötéten látják, így 26 százalék szerint még azok is sokkal rosszabbul élnek majd a jövőben, és csupán 5 százalék véli úgy, hogy helyzetük sokkal jobb lesz.

Abban is nagy az egyetértés, hogy érdemes minél korábban, akár pályakezdőként vagy a 30-as évek elején elkezdeni az öngondoskodást és hosszú távon gondolkodni. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek 55 százaléka szerint az állami nyugdíjrendszer össze fog dőlni, ami alig valamivel kevesebb a tavaly mért 59 százaléknál. A válaszadók 48 százaléka arra számít, hogy még idős korában is dolgozni fog megélhetésének biztosítása végett.