Az ÁSZ elsőként – a kockázatelemzés alapján kiválasztott – három település, Nyírpilis, Csenyéte és Siklósnagyfalu községek önkormányzatait és intézményeit vizsgálta. „Az önkormányzatok ellenőrzése – a pénzforgalomban megjelenő kiadások teljesítésének és elszámolásának megfelelősége” című ellenőrzési programja alapján. A számvevőszék az ellenőrzött települések gazdálkodásában, a közpénzek felhasználásában súlyos szabálytalanságokat tárt fel.
Csenyéte esetében az ÁSZ ellenőrzése rendszerszintű hiányosságokra bukkant, az ellenőrzött 42 kiadásból 41 teljesítése nem volt szabályszerű, az ellenőrzött négy vagyonhasznosítási bevételből pedig egyik sem. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az önkormányzatnál nem ellenőrizték, hogy a kifizetések az arra jogosultak részére, a megfelelő összegben megtörténtek-e, illetve, hogy az ellenszolgáltatást az ellenőrzöttek részére teljesítették-e.
Az ÁSZ ellenőrei azt is megállapították, hogy az önkormányzat úgy fizetett ki a polgármester részére jutalmat, hogy arra a fedezet nem állt rendelkezésre, a jutalom kifizetésére az óvoda kialakítására nyert pályázati forrást használták fel. Egy ingatlan bérbeadásáról az önkormányzati érdekek háttérbe szorításával döntöttek, a bérleti díjat úgy állapították meg, hogy az nem nyújtott fedezetet az ingatlanhoz kapcsolódó költségekre, így az önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.
Nyírpilis Község Önkormányzata, a Nyírcsászári Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a településen működő óvoda és konyha ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy az ellenőrzött 60 gazdasági eseményből egyetlen egy teljesítése és elszámolása sem volt szabályszerű. A jelentés szerint az előírt kifizetéseket megelőző kontrollokat nem végezték el, emiatt az ellenőrzött intézményeknél jogosulatlan kifizetéseket hajtottak végre.
Siklósnagyfalu esetében az ellenőrzött 54 gazdasági esemény közül egyetlen egy teljesítése és elszámolása sem felelt meg az előírásoknak. Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzat pályázati forrásból két olyan ingatlant vásárolt, amely a polgármester közeli hozzátartozójának tulajdonában állt, az adás-vételi szerződéseket a polgármester a vonatkozó jogszabály megsértésével írta alá.
Az egyik ingatlanra bérleti szerződést is kötöttek az eladó közeli hozzátartozójával, annak felújítását pályázati forrásból végezték el, majd a felújítás után birtokba is vette a hozzátartozó. Az önkormányzat a szegregált élethelyzetek felszámolására irányuló pályázati forrásainak 65,2 százalékát, 81,4 millió forintot nem a pályázati célokra költötte, a pályázat meghiúsult, de az elnyert pályázati pénzt nem fizették vissza.
Az ellenőrzés mindhárom településen szabálytalanságokat tárt fel a vásárlásra kiadott – esetenként több millió forintos – előlegek elszámolásánál, valamint a települési támogatások odaítélésénél és kifizetésénél. Az előlegek esetében az önkormányzatok költségvetése terhére olyan kifizetéseket teljesítettek, amelynél nem volt megállapítható, hogy azt milyen céllal vették fel, és az sem, hogy azt mire költötték.
A települési támogatások odaítélésénél számos alkalommal megsértették a jogszabályban rögzített összeférhetetlenségi követelményeket is. A polgármester például saját maga javára utalványozott, közeli hozzátartozójának ítélt oda települési támogatást.
Az ÁSZ a feltárt hiányosságok felszámolása, a szabályszerű működés feltételeinek megteremtése érdekében javaslatokat fogalmazott meg az önkormányzatoknak és az intézmények vezetőinek. Az ellenőrzött szervezetek vezetőinek 30 napjuk van arra, hogy intézkedési tervet állítsanak össze a jelentésekben foglalt megállapításokhoz kapcsolódóan. A jelentések nyilvánosak, a megállapítások iránymutatásként szolgálnak a további ellenőrizendő települések vezetői számára is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.