Az idei második negyedév végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 466 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint a szerződésállomány az év végére elérheti a 480 ezres szintet.
A nyugdíjbiztosításoknak idén immár tizedik éve elérhető egyik fontos vonzereje a tárgyévi befizetések után járó
20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírás.
A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége csupán részlegesen használja ki: tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási szerződésre megközelítőleg 127 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez szerződésenként mintegy 283 ezer forint, amely átlagosan 57 ezer forintos adó-visszatérítéshez juttatta a biztosítottakat. Noha ez az összeg minden korábbi év adatát felülmúlta, még mindig kevesebb mint a fele a maximálisan elérhető kedvezménynek.
„Az év vége felé ugyanakkor sokan élnek azzal a lehetőséggel is, hogy a szerződésben vállalt folyamatos befizetéseken felül eseti befizetéssel is élnek, amivel növelni tudják az adott évre járó adójóváírás összegét” – mutat rá Molnár Marcell, a FBAMSZ személybiztosítási szekciójának vezetője.
Magyarországon a nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik: 2018-ban még csupán 285 ezer kedvezményes szerződést kezeltek a biztosítók, az idei év végére várható 480 ezres állomány tehát öt év alatt csaknem 70 százalékkal növekszik. Tíz év alatt jutott el a piac a fejlődésének arra a szintjére, hogy a 4,8-4,9 milliós aktív korú népességnek immár 10 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással.
A népszerűség folyamatos növekedésének oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétegében tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja.
Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát.
Az átlag feletti fizetéssel rendelkezők ennél is kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett a nyugdíjplafon, amelynek alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános az a gyakorlat, hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a helyettesítési ráta 20-30 százalék körül mozog csupán.
Aki az idei évben is pályázik adójóváírásra nyugdíjpénztári befizetései után, annak két dologra is figyelnie kell. Egyrészt nem csupán a nyugdíjbiztosítási szerződést kell idén megkötni, hanem az idei évre vonatkozó díjnak is be kell érkeznie az év végéig a biztosítónál vezetett számlára. Másrészt a jóváírás az időben történő befizetés esetén sem jár automatikusan:
a májusig kitöltendő szja-bevallásban külön be kell jelölni az idei befizetés utáni adójóváírási igényt.
Jelenleg Magyarországon 60-70 különféle nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések mintegy háromnegyede kapcsolódik különféle befektetési portfóliókhoz. Az egyes konstrukciók feltételei között számos jelentős eltérés is van, többek között a termékek teljes költségmutatójában, a szerződésekhez kapcsolódó haláleseti térítések mértékében és a hozamon felüli bónuszfizetések mértékében. A termékek közti eligazodásban a fenti jelentős eltérések ismerete miatt alapvető szerep juthat az optimális döntést segítő, biztosítóktól független alkuszoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.