A budapesti albérletpiac Európa legdrágább harmadába sorolható
Számos kihívás elé állította a hazai lakáspiacot 2023 első felében az éves szinten csökkenő gazdasági teljesítmény és a bizonytalan kilátások, valamint a magas infláció. A nemzetgazdaságban a foglalkoztatottság historikusan erős, és a rendszeres átlagkeresetek éves összevetésben 18 százalékkal emelkedtek 2023 második negyedévében. Ugyanakkor a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon. A folytatódó dezinfláció 2024-től a lakosság reáljövedelmének emelkedésével, a várhatóan kedvezőbb hitelkondíciókkal és az újonnan bejelentett otthonteremtési támogatások segítségével fokozatosan növekvő pályára állíthatják a lakáspiaci aktivitást – olvasható az MNB novemberi lakáspiaci jelentésében.
Noha a munkaerőpiac továbbra is feszes, az egyéb tényezők az árak stagnálását, a községekben az érdemi csökkenését eredményezték. Ezt jelzi, hogy négy negyedéves recesszió ellenére is csak 4 százalék a munkanélküliség, a foglalkoztatás történelmi csúcson van. A fogyasztói bizalom viszont nem tért vissza a járvány előtti szintre, a magas infláció és a reálbércsökkenés miatt az tovább esett, de már látható a fordulat.
A lakáspiaci tranzakciók száma idén nagyjából negyedével (28 százalékkal) csökkentek idén az első kilenc hónapban, azonban a harmadik negyedében már csak 11 százalék volt a visszaesés mértéke éves szinten, míg negyedéves alapon 10 százalékos növekedés volt tapasztalható. Jelentősen csökkent a befektetési célú lakásvásárlás aránya is, mind Budapesten, mind vidéken. Azonban a befektetők nem szálltak ki a piacról.
Országos szinten mintegy 6 százalékot tett ki a külföldi lakásvásárlók aránya, Budapesten ez 9 százalék, a pesti belső kerületekben már 20 százalék a külföldi lakásvásárlók aránya.
Kilenc év után először csökkent az MNB lakásárindexe, 0,8 százalékkal éves szinten a második negyedévben, de a kisebb településeken 8 százalékos csökkenés volt tapasztalható éves szinten, de a harmadik negyedévben már enyhe növekedés volt tapasztalható. A második negyedévben éves alapon 1,1 százalékot csökkentek a lakásárak az Európai Unióban.
Budapesten a lakásárak már egyensúlyi szinten vannak, de vidéken még 13 százalékos túlértékeltség látható a fundamentumokhoz képest,
ugyanakkor a reálbérek várható növekedése miatt alacsony a nominális árcsökkenés további kockázata.
A lakbérindex Budapesten és országosan is 13 százalékot emelkedett országosan.
A lakásárak stagnálása miatt a lakásár/bérleti díj csökkent, a bérbeadás hozama tehát nőtt. A budapesti albérletpiac Európa legdrágább harmadába sorolható.
A harmadik negyedévben a lakáshitelezés 40 százalékos visszaesést mutatott, a legnagyobb visszaesés az újlakás-vásárlások/-építések terén volt tapasztalható, itt több mint 60 százalékos volt a zuhanás. Érdemben visszaesett a hitellel történő vásárlások aránya, a korábbi 40-50 százalékról 33 százalékra.
A bankok lassan követték a források árának emelkedését, még negatív felár is volt tapasztalható. Ma már több lakáshitel is elérhető 8,5 százalék alatt. Budapesten javult, vidéken romlott a lakáshitelek elérhetősége, de így is egyszerűbb vidéken hitelből lakást vásárolni, mint a fővárosban.
A CSOK-hoz köthető hitelek aránya országosan 16 százalék, Pest vármegyében 35 százalék, egyes vármegyeszékhelyeken ennél magasabb is lehet. A CSOK Plusz a kereslet egy részét 2024-re halaszthatja. A programot az MNB az elsőlakás-vásárlásra vonatkozó alacsonyabb önerővel támogatja. Évente ez 13 ezer hitelkibocsátással számol, nagyjából 30 százalékkal növelheti a hitelkibocsátást.
A bankok szerint élénkülhet a lakáshitelek kereslete, ugyanakkor a lakóingatlan projekthitelek piaca tovább szűkülhet előre tekintve is. Az építőipart leginkább korlátozó tényező az elégtelen kereslet. A munkaerőhiány jelenleg nem jelent problémát, de később ismét korlátozó tényező lehet az új fejlesztések felfutásával.
Fontos lenne az építőipari kapacitások megőrzése, amit segíthet, hogy Nyugat-Európában is lejtmenetben van az építőipar, ugyanakkor félő, hogy sokan pályaelhagyók lesznek.
A lakásépítések közel 40, az állami építkezések több mint 55 százalékot estek vissza az idei első félévben éves szinten az újonnan induló projektek terén. Az új átadások a nagyvárosokban estek inkább vissza, az új építési engedélyek pedig a kisebb településeken. A csökkenő tranzakciószám visszafogta az árak növekedését is az újlakás-piacon. Az átlagos új négyzetméterár nem Budapesten, hanem már a Balaton partján a legmagasabb, ahol meghaladja a másfél millió forintot. A kínálati oldalon érdemi növekedési tartalékot jelent a kiadott építési engedéllyel rendelkező, de még nem elkezdett fejlesztések magas száma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.