Kombinálni is lehet a két CSOK-ot, a Balaton térsége lehet a nyertes
Az Ingatlan.com hivatalos statisztikai adatokat feldolgozó elemzése szerint a múlt évben 138 ezer lakás cserélt gazdát a Balaton térségében, a külföldiek nyolcezer lakóingatlant vettek. A legtöbbet a német állampolgárok, akik a Balaton környékét részesítették előnyben, a statisztika szerint Zala, Somogy és Veszprém vármegyéket. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére arról számolt be, hogy a magyar tenger még az osztrák, holland és svájci állampolgárok körében is népszerűnek bizonyult, az ázsiai térségből érkezők pedig túlnyomórészt a fővárost választották.
Aki lakóhelyet változtat, az többnyire nem költözik egy másik régióba. Azaz: viszonylag a korábbi lakóhelye környékén marad. Van azonban két kivétel, az egyik a Balaton térsége, a másik pedig a főváros. A külföldiek esetében szerepet játszik a megfizethetőség, mert hiába stagnáltak az ingatlanárak, a forint-euró árfolyam miatt könnyebben tudják ugyanazt a házat megvásárolni. A szakértő hozzátette, munkavállalási céllal is érkeztek, érkeznek a térségbe.
A Balaton népszerűsége pedig könnyen összekapcsolódik az otthonteremtő támogatásokkal. Mindezt pedig oly módon – mondta el a szakértő –, hogy a falusi CSOK-ot igénylők több mint fele (összesen) három gyereket tervez, az elérhető támogatott konstrukció pedig ebben az esetben a legmagasabb, jövőre 15 millió forint. Ha ehhez hozzászámoljuk a babaváró támogatás 11 millió forintra emelkedő maximumösszegét és a CSOK Plusz maximálisan igényelhető ötvenmillió forintját – csupán az elérhető maximális összegeket összeadva –, a kisebb településeken hatalmas az ingatlanválaszték, főleg a nagyobba költözők esetében, ahol 150 millió forint a vásárlási értékhatár.
A szakértő hozzátette azt is, hogy a CSOK-igénylők jelentős része kertes házat vásárolna, amelyből a külvárosokban, az agglomerációban (ezen belül akár a kistelepüléseken) találhat az igényeinek megfelelőt és megfizethetőt. Ráadásul a támogatott konstrukciók azonos havi törlesztőrészlettel nagyobb összegű hitel felvételének lehetőségét jelentik, mint ha a kamatplafonos piaci konstrukciókat választanák az érintettek. A nagyobba költözők esetében a meglévő vagy összesen tervezett gyermekek száma mellett az is számít, hogy gyakran a meglévő ingatlan eladásából származó összeg képezi az önerőt.
Ugyanakkor – jegyezte meg a szakértő – nem minden az anyagi tényező, a magyar családok felelősségteljesen döntenek, szinte nincsen, aki csupán a kedvezményes konstrukciók miatt vállalna három utódot úgy, hogy jelenleg nincs gyermeke.
A kombinálhatóság miatt a falusi CSOK-os települések abszolút nyertesek lehetnek 2024-ben – folytatta a szakértő, – felkapottak viszont azok lehetnek inkább, amely valamely régiós, kistérségi központhoz, munkalehetőségekhez közelebb találhatók. A Balaton térsége pedig a támogatási rendszer nyertese lehet, mivel a CSOK plusz a helyben maradást is segítheti. Sok önállósodó fiatal ugyanis azért költözik el, mert a helyi ingatlanárakat nem tudja megfizetni, ám ha családalapításban is gondolkodnak, a bővülő, kombinálható támogatások révén már jobban elérhetők számukra a szülőhelyük térségében található ingatlanok.
Ismert, CSOK igénybevételével az elsőlakás-vásárlók a nyolcvanmillió forintos összeghatárig illetékmentességet is kapnak. Járulékosan teljesülhet az otthonteremtő támogatások egyik célja, a helyben maradás elősegítése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.