Magyarországnak két fővárosa lesz, óriási gyár települ hazánkba – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Magyarországnak hamarosan két fővárosa lesz

A jelenleg zajló és a jövőben induló beruházásokkal Debrecen második központtá nőheti ki magát Magyarországon. A BMW-gyár építése, az EVE Power kínai akkumulátorgyártó vállalat érkezése, valamint a vasúti infrastruktúra-fejlesztések hatására a város Kelet-Európa egyik legnagyobb ipari intermodális terminálja lehet, valamint a magyar gazdasági fejlődés egyik motorja.

A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a Hajdú-Bihar Vármegyei Hírportálnak szeptemberben adott interjút a debreceni fejlesztésekről. A tárcavezető elmondta, hogy terveik szerint Debrecen az ország keleti felének központja lesz. Szijjártó Péter szavaiból arra lehet következtetni, hogy egy második fővárost látnak benne, amely Budapesthez hasonlóan képes lehet a határokon túlról is munkaerőt, tudást, valamint beruházásokat vonzani az országba.

Óriási gyár települ Magyarországra – de ezúttal nem akkumulátorokról van szó

Világmulti épít gyárat Makón – erről Lázár János beszélt a helyi Rádió7-nek adott interjújában szeptember elején. A beruházó nevét az építési és közlekedési miniszter nem árulta el, de azt mondta, hogy a fejlesztésre vonatkozó szerződéseket már aláírták. A tárcavezető azért további részleteket is közölt a projektről. Például, hogy Szijjártó Péternek és Orbán Viktornak sikerült tető alá hozni a megállapodást, ezért egy nagy nemzetközi élelmiszeripari csomagolóvállalat épít gyárat Makón.

Az üzem méreteit jól mutatja, hogy ehhez Lázár minisztériumának hatmilliárd forint értékben kell víz-, illetve szennyvízhálózatot kialakítania. Ennek a közbeszerzése kiírás előtt áll. A gyár környezetvédelmi engedélyei folyamatban vannak, a külföldi beruházó pedig már arra is vállalást tett, hogy bővíteni fog Makón. 

Érik a balhé, a Mol megüzente az ukránoknak és a horvátoknak: „Visszaéltek a kiszolgáltatottságunkkal”

A Mol megelégelte, hogy az ukrán és a horvát cégek az egekbe emelték a területükön keresztülhaladó csővezetékek használati díját. Ez ugyanis az egész régióban kihívás az üzemanyagpiaci szereplők számára. Ukrajna júniustól tonnánként 17, augusztustól már 21 eurót számít fel. Előtte ez 13,6 euró volt, a háború előtt pedig mindössze 9. Tehát csak a Barátság csővezetéken háromszoros drágulás ment végbe másfél év alatt. 

A horvátok is vérszemet kaptak, bár itt a konkrét tarifák nem ismertek. Ezeket üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, azt viszont megerősítették, hogy a Janaf a méltányosnak tartott piaci ár négy-ötszörösét kéri az Adria-vezeték horvátországi szakaszának használatáért. Az igazi probléma azonban az, hogy a növekvő tranzitdíj egyértelműen hozzájárult az üzemanyagárak nyári hónapokban megfigyelt emelkedéséhez. 

Nyugdíjkorrekció: most már szinte biztos, mennyit emel a kormány – itt vannak a pontos összegek

Átlagosan akár a havi 7300 forintot is elérheti a nyugdíjkorrekció – erre hívta fel a figyelmet a Bankmonitor , miután a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak a nyár utolsó hónapjában 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas-infláció ugyanebben az időszakban 17,2 százalék volt. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a kormánynak erre alapozva kell meghatároznia az évközi nyugdíjemelés, tehát a nyugdíjkorrekció mértékét, akkor, ha a nyugdíjas-infláció magasabb, mint az általános infláció.

Minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben emelik a nyugdíjakat. Ez az idén 15 százalék volt. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első nyolc hónap tényadataira – ez most az augusztusi adatközléssel ismertté vált – alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra. Ha az derül ki, hogy az év eleji nyugdíjemelés mértéke elmarad a teljes évre várható inflációtól, akkor a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg megadják a nyugdíjasoknak.

Boeing-botrány: ezernél is több gépet vizsgálnak át

Az Egyesült Államok repülésügyi felügyeleti hatósága, a US Federal Aviation Administration (FAA) szeptemberben jelentette be, utasítást adott több mint ezer Boeing 737 típusú lökhajtásos repülőgép megvizsgálására. Az ellenőrzés május 20-án kezdődik, és pontosan 1050 gépet érintene. A 737-es típus a Boeing legsikeresebb modelljének számít. Eddig több mint 10 ezer példányt szállítottak le belőlük. Az FAA becslése szerint az ellenőrzések elvégzése az amerikai légitársaságoknak akár tízmillió dollárjukba kerülhet, egy részét azonban esetleg a Boeing vállalja a garancia keretében.

Megijedtek az ársapka rémétől a benzinkutak: péntektől csökken az üzemanyag ára

Szokatlan árváltozásról számolt be szeptember közepén a Holtankoljak. Az üzemanyagár változását figyelő blog ugyanis arról tájékoztatott, hogy a szeptember 22-én csökkenő üzemanyagárak várhatók a töltőállomásokon, ami azért volt nagy szó, mert a megelőző két hónapban mind a benzin, mind a gázolaj literje 100 forint körül drágult, tehát az esemény trendforduló volt. Érdemes felidézni, ekkor a benzin 660 forintba, a gázolaj pedig 681 forintba került átlagosan a hazai kutakon. Azóta mindkét típus korrigált, az előbbi 543 forint, az utóbbi 580 forint körül kapható.

Végre itt az áttörés: szivárognak el Ausztriából a magyarok – kevesebben dolgoznak az osztrákoknál

Szeptemberben hosszú idő után először csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Az ősz még inkább felpörgette az osztrák munkaerőpiacon dolgozó magyarok fogyását. Igaz, volt miből: a hazai állampolgárok tábora ugyanis a legnagyobb a külföldi munkavállalók között. A nyár végén így összesen 126 284 főt regisztráltak, miközben júliusban még 126 656-an keresték a kenyerüket nyugati szomszédainknál. Ezzel végre megtört az eddigi trend, hogy hónapról hónapra egyre több magyar vállalt munkát az osztrák piacon.

Itt a bejelentés: évközi minimálbér-emelés és 2027-ig szóló bérfelzárkózási program kerül a kormány asztalára

„Konstruktív és párját ritkító megbeszélésen vagyunk túl” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, miután szeptemberben egy asztalhoz ültek a szakszervezetek és a munkaadók , hogy tárgyaljanak az idei bérkompenzációról és a jövő évi minimálbérről. A munkadói oldal képviselője már akkor arról beszélt, hogy sok területen tudtak egyezségre jutni. Egyrészt megbeszélték az idei kompenzáció lehetőségét a legkisebb keresetűeknél, amire két héten belül egy közös javaslatot dolgoznak ki a munkavállalói oldallal együtt. Másodsorban egyeztettek a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének szempontjairól is. 

Azóta kiderült, a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal százalékkal emelkedik, szokatlan módon nem januárban, hanem decemberben, a kormány ugyanis elvetette az egyszeri 100 ezer forintos béren kívüli juttatás ötletét.

Két budapesti útvonalát is megszünteti novembertől a Ryanair

Két olyan budapesti útvonalát is bezárta novembertől a Ryanair, amelyet eredetileg meghirdetett a téli időszakra is, és sokáig árusította is rájuk a jegyeket. Az egyik East Midlands, a másik Göteborg, ráadásul a svéd városba egy éve még a két légitársaság is repült. A Wizz Air után így a Ryanair is megszüntette járatát, tehát sok év után először nem marad közvetlen járat Magyarországról Göteborgba.

Nyugdíj: vége a találgatásoknak – Orbán Viktor bejelentette az emelést

„Novemberben átlagosan félhavi nyugdíj-kiegészítést fizetünk az időseknek” – ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a közösségi oldalán szeptember végén. A kormányfő szerint közel félhavi nyugdíjjal többet visznek a nyugdíjasoknak. „Pontos elszámolás, hosszú barátság, a nyugdíjasok számíthatnak ránk” – fogalmazott a miniszterelnök.