Nem titok többé: aranyeső hull Budapestre – a főváros szó szerint úszni fog a pénzben 2024-ben

Szerdán ülésezik utoljára ebben az évben a Fővárosi Önkormányzat. A terv szerint 9 órakor kezdődő tanácskozás izgalmasnak, talán 2023 legizgalmasabb közgyűlésének ígérkezik, legalábbis a napirendi pontok alapján.

Rögtön az elején tárgyalják és vélhetően el is fogadják Budapest 2024-es költségvetését, majd rögtön javaslatot tesznek arra, hogy viszonyuljon a főváros a Rákosrendezőre tervezett ingatlanberuházáshoz. Mindkettő igencsak forró téma, már csak azért is, mert mind Budapest pénzügyi helyzete, mind pedig az új millenniumi városközpont kialakítása meghatározó része lehet a küszöbönálló önkormányzati választási kampánynak.

A főváros állítja, számok viszont nem támasztják alá a kormányzati kivéreztetést

A büdzsé tervezete nyilvános, napokkal ezelőtt felkerült az e-információszabadság oldalára. A 153 oldalas előerjesztéshez további tucatnyi függelék is társul, így igencsak vaskos dokumentáció állt össze. Azonban ezek közt is rá lehet akadni 

Ennek alapján pedig ismét az látszik, hogy a politikai kommunikáció szintjén előszeretettel hangoztatott kormányzati kivéreztetést nem igazolják vissza a számok. Arról nem beszélve, hogy a helyi önkormányzatok működésének támogatásai is közel 10 százalékkal emelkednek majd.

Ennek ellenére a városvezetés azt emelte ki, hogy támogatást nem, csak elvonást kap a kormányzattól. Szerintük a szolidaritási hozzájárulás emelése (ez valóban vaskos, 58 milliárdról 75,5 milliárdra ugrik), illetve a közfeladatok finanszírozása terén a kormányzati normatív források arányának csökkentése összeadódva olyan kihívás a fővárosnak, amely a működési költségvetés tervezését jelentősen megnehezíti. 

Példaként említették, hogy míg 2018-ban a szolidaritási hozzájárulás mértéke a helyi iparűzési adóból származó bevételhez képest 3 százalékos volt, ugyanez az arány 2024-ben 25 százalék közelébe emelkedett. 

Mennyi iparűzési adóbevétele lesz Budapestnek 2024-ben?

Csakhogy azt nem domborítja ki különösebben, hogy összfővárosi szinten jövőre 

Mondani sem kell, hogy ez bődületes rekord. Ebből a Karácsony Gergely főpolgármester által vezetett Fővárosi Önkormányzatnak 56 százalék jut, vagyis mintegy 303,5 milliárd forint. Ez csaknem 32 milliárd forinttal, körülbelül 12 százalékkal több, mint a 2023-ra várt 272 milliárd forint. Ez a pénz egyébként ténylegesen is szinte teljes egészében befolyt a főváros kasszájába. Összegét tekintve tehát az iparűzési adó növekedése nagyobb, mint a főpolgármesteri stáb által rendre felemlegetett szolidaritási hozzájárulásé: 32 milliárd forint versus 17,5 milliárd forint. (Arról nem beszélve, hogy egyelőre nincs tisztázva, hogy a főváros végül mekkora szolidaritási hozzájárulást hajlandó befizetni az államkasszába.)

Tarlós István irigykedhet Karácsony Gergelyre

Tehát miközben a városháza úgy éli meg, hogy a kormányzat elvágja a finanszírozási csatornáit, a masszívan a kormányzat teljesítményétől és hatékonyságától is függő iparűzési adóbevételből soha nem látott tempóban gazdagodik. Nem elvitatva, hogy a főváros jelenlegi vezetésének nem kedvez a regnáló országos hatalom, de azt is megalapozatlan állítani, hogy Budapest kárvallottja lenne a kabinet gazdaságpolitikájának.

Csak összehasonlításképpen: Tarlós István utolsó teljes évében, 2018-ban a 149 milliárd forintot sem érte el a Fővárosi Önkormányzat iparűzésiadó-bevétele. Jövőre pedig már előreláthatóan a 304 milliárd forintot súrolja. 

Ami azért is megsüvegelendő, mert Tarlós István a 2010-től 2019-ig tartó két ciklusa alatt sem tudta azt elmondani az általa irányított fővárosról, hogy megduplázódott volna a hozzá befolyó iparűzési adó. Ő 85,5 milliárdos bevétellel kezdte a 2010-es első főpolgármesteri évét, és 2019-ben 164 milliárd forinttal búcsúzott, ami 92 százalékos plusz kilenc év alatt. Ehhez képest Karácsony Gergely alatt sokkal magasabb bázisról feleannyi idő alatt is bekövetkezett már 85 százalékos bővülés. 

Egy olyan kormányzati ciklusban, amely a városháza állítása szerint kivérezteti Budapestet.