BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fast,Food,,People,And,Unhealthy,Eating,Concept,-,Close,Up

A vesénkbe láttak: egyre betegebb a tisztító szervünk

Egyre növekvő probléma a krónikus vesebetegség, ami minden tizedik embert érint, és a jövőben még többeket fog. Le kéne szoknunk a nátriumban és sóban túltengő feldolgozott élelmiszerekről, és elkezdeni mozogni, máskülönben 2040-re a vesénk lesz az ötödik leggyakoribb halálok.

Már eddig is sokakat érintettek a krónikus veseproblémák, de csak még többeket fognak. Napjainkban a Föld lakosságának több mint tíz százalékát, több mint nyolcszázmillió ember életét keseríti meg a problémaegyüttes, és a trend egyértelműen rossz. Az első ellenlépés, amit tehetünk, hogy sokkal kevesebbet sózzuk az ételeinket.

Fast,Food,,People,And,Unhealthy,Eating,Concept,-,Close,Up
A vesénkbe jutó sok só a fő ellenség, ezért kéne leszokni a hasonló étkezésről.
Fotó: Shutterstock

A krónikus vesebetegség bő évtizede, 2013-ban még „csak” a 19. leggyakoribb halálozási oknak számított, 2017-ben már a 12.-nek, 2040-re pedig már az ötödik helyre jósolják. Utóbbi becslést aláhúzza, hogy Szingapúrban, Görögországban és Izraelben máris top tízes a halálokok között, ráadásul főleg az alacsony- és közepes jövedelmű országokat sújtja, ezért jelentős esetszám-növekedés várható Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, valamint Délkelet-Ázsiában. 

A Magyar Nephrológiai Társaság tavalyelőtti közlése szerint hazánkban másfél millió krónikus vesebetegséggel küzdő ember van.

Miről is van szó pontosan?

A vesénkbe szaladó ereket veszélyeztetik

A krónikus vesebetegség legveszélyeztetettebb csoportja az időseké: a 65–74 éves férfiak 20, az azonos korú hölgyek 25 százalékát érinti. Gyakori, hogy a krónikus vesebetegség más betegség szövődményeként alakul ki, e tekintetben a legveszélyesebbek a következők:

Mindezek külön-külön is fenyegetőek, összekapcsolódva pedig főleg. A magas vércukorszint például több szervet károsíthat, köztük a veséket is, amelyek a szűrő és tisztító feladatukat a hajszálerek sokaságán keresztül fejtik ki, ha pedig ezek sérülnek, akkor a veseműködés is romlik, a legrosszabb esetben leáll, és salakanyagok maradhatnak a szervezetben.

The,Doctor,Looks,At,The,Kidney,Hologram,,Checks,The,Test
Ugyan páros szerv a vese, de nem jó megközelítés, hogy ha az egyik felmondja a szolgálatot, még ott a másik...
Fotó: Shutterstock

A magas vérnyomás szintén beszűkítheti a vesékbe tartó artériákat, ezáltal ugyancsak gátolja a salakanyagok szűrését, ráadásul a veséken belüli ereket is károsíthatja. Ennek az eredménye, hogy csökken a vérellátás, romlik a veseműködés, és nem távozik a folyadékfelesleg. Ördögi körként ráadásul a bennmaradó folyadék és nátrium miatt még magasabb lesz a vérnyomás, és még tovább károsodhatnak a vesék.

Az eddigiekhez hasonlóan a vérellátásban jelentenek gondot a szív- és érrendszeri problémák, mert ha a szív elégtelenül dolgozik és nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a vesék felé, azok nyilván károsodhatnak.

Mindezekből adódik, hogy nem elég a vesebajokat kezelni, mert ha az alapbetegség kezeletlen marad, akkor a vesebajok is újra jelentkeznek majd. 

A legjobb tehát az lenne, ha már az alapbetegségeket is elkerülnénk – na de miként?

Kevesebb sót az ételre!

Az egyik legfontosabb a sóbevitel csökkentése, erre hívja fel a figyelmet az a tanulmány is, amit még az óév végén publikáltak a New Orleans-i Tulane University és a Harvard táplálkozástudományi iskolájának munkatársai. Többek között arra kerestek választ, hogy az ételek rendszeres sózása növeli-e a vesebetegségek kockázatát?

Closeup,Image,Of,Friends,Drinking,And,Eating,Potato,Chips,Together
Életmódváltásra lenne szükség az alapbetegségek elkerüléséhez
Fotó: Shutterstock

Az Egyesült Királyság biobankjából 465 288 esetet hívtak le vizsgálatra: a minták kor szerinti átlaga 56 év volt, a nemek szerinti megoszlás pedig 55:45 százalék a nők javára.

A kutatók azt találták, hogy akik rendszeresen megsózták az ételeiket, azoknál igenis magasabb lett a kockázat – nem is kevéssel. Négyosztatú volt a skála: ritkán, néha, gyakran, mindig. Amíg a ritkán sózóknál 7, addig a mindig sózóknál 29 százalékkal nőtt a kockázat. Mindehhez jöhetett még pluszban, ha már rendelkeztek valamilyen egyéb betegséggel és/vagy mozgásszegény életmódot folytattak.

Létfontosságú a korai diagnózis

Mindezek ellen persze lehet tenni, és az első lépés a sóban és nátriumban is túl gazdag, feldolgozott élelmiszerek száműzése lehet, kivált, mivel becslések szerint a Föld lakosságának a fele az ajánlott mennyiség kétszeresét viszi be naponta.

Sajnos továbbra is azt látjuk, hogy a lakosság nagy része egyáltalán nem ismeri a betegséget, és ha elkezdi érzékelni a tüneteket, arra a legritkább esetben gondol, hogy a veséjével lehet probléma

– mondta prof. dr. Rosivall László, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. Hozzátette: a korai diagnózis létfontosságú, ezért is kulcskérdés, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség kockázataival és tudatosan vigyázzanak a veséjük egészségére.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.