Felpörgött év végén az ingatlanpiac a Duna House szerint

A tavalyi évnél 21 százalékkal erősebb forgalommal zárta a decembert az ingatlanpiac a Duna House Barométer közlése szerint. Ez az év végi hajrá azt is jelenti, hogy a szegmens tavaly elérte a szakértők által várt 90–110 ezres sávot. A Duna House által becsült 7813 tranzakcióval a december a harmadik legerősebb hónap az évben, ami nagyon ritka jelenség, hiszen az év vége hagyományosan a leggyengébb időszakok közé tartozik. 

Az idei évre élénkebb ingatlanpiacot és 110-130 ezer adásvételt vár az ingatlanközvetítő vállalat. A hitelpiacon is pörgős volt az év vége: a Credipass hazai adatai szerint 67 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel-volument becsül idén decemberre, ez éves alapon 63 százalékkal erősebb piacot mutat az előző évinél. A Magyar Nemzeti Bank novemberig publikált hivatalos adatai és a Credipass decemberi előrejelzése alapján kevéssel 600 milliárd forint alatt zárta az évet a forintalapú jelzálogcélú hitelek piaca. 

Az előző negyedévhez képest tovább emelkedett és ezzel már a 22 millió forintot is megközelítette az átlagos hitelnagyság a fővárosban. A vidéki területeken is növekedés látható, a keleti országrészben 14,1 millió forintra, míg a nyugati területeken 15,2 millió forintra nőtt a hitel nagysága 2023 negyedik negyedévében. Az ország egész területén a 20 éves vagy annál hosszabb futamidejű ügyletek aránya volt a legkiemelkedőbb. A fővárosban, valamint a nyugati területeken nőtt a hitelügyletek mellé beadott CSOK-igények aránya is. 

A Duna House elemzői szerint 2024 első kérdése az lesz, hogy mennyien vártak ki az új támogatások miatt, és mekkora lendülettel fog indulni az év, amelyben az új CSOK Plusz, a megemelt Falusi CSOK és Babaváró hitel adhat segítséget a családoknak. Az év utolsó negyedéve ugyanakkor mérséklődést hozott az ingatlanárakban: a Duna House mutatói szerint a keleti országrész stagnáló panel árindexe kivételével mind az országos lakásárindex, mind a területenként és ingatlantípusonként számított árindexek nominálértéke csökkenéssel zárta a 2023-as évet. 

Pest vármegye kivételével mindenütt a kisebb, ám élhető, 40–60 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkező ingatlanok álltak a kereslet középpontjában. A fővárosban a budai kerületekben zárult ingatlaneladások többsége 1,2–1,4 millió forint közötti négyzetméteráron teljesült, míg Pesten a 600–800 ezer forint közötti négyzetméterár-kategória dominált. Országosan (Közép-Magyarország kivételével) az eladások zömében 250 ezer forint alatti négyzetméteráron szerződtek az ügyfelek. Pest vármegyében a nagyobb, 60–80 négyzetméter közötti ingatlanokat preferálták inkább a vásárlók, akik többségében 600 ezer forint feletti áron állapodtak meg négyzetméterenként. 

Budapesten 2023 utolsó negyedévében is a XIII., valamint a XI. és a IX. kerület kínálta a legtöbb új építésű lakást. A felsorolt fővárosi kerületekben 2 ezer és 7 ezer közé tehető az értékesítés alatt álló új építésű lakások száma a tavalyi negyedik negyedévben. A legkevesebb új építésűt a XVI. kerület kínálta, és ehhez hasonlóan száz elérhető ingatlannál kevesebből választhatnak azok, akik a budai XXII. kerületet vagy a XV., XX., illetve a XXI. kerületet preferálják. 

Az új építésű kategóriában mindössze a XVII. és a XXIII. kerületben nem haladta meg az átlagos négyzetméterár az egymillió forintot, azonban ezúttal már négy kerületben, a budai II. és XII. kerületben, illetve a pesti belvárosban is jóval kétmillió forint fölé szökött az új lakások átlagos négyzetméterára. A Budapesten kínált lakások többségét, 60 százalékát szinte azonnal értékesítették 2023 negyedik negyedévében, 2 százalékuk foglalt, 3 százalékuk tervként jelenik meg, a még elérhető új építésűek aránya 35 százalék.

Ennek megfelelően a legfőbb vevői motiváció a fővárosban kiugró, 22 százalékpontos emelkedés után az első lakás vásárlása volt, a befektetési célú ügyletek aránya pedig megfeleződött.

A fővárosban első lakásra átlagosan 47,7 millió forintot költöttek az ügyfelek, befektetésre 48 millió forintot szántak. A vidéki tranzakciók között is az első lakás vásárlása volt a legkiemelkedőbb (a tranzakciók 28 százaléka), de többen, a vevők 25 százaléka költött nagyobb ingatlanra, 24 százaléka pedig befektetésként vásárolt lakásra. Első lakásra 32,6 millió forintot, nagyobb ingatlanra 42,4 millió forintot szántak, míg a befektetésként ingatlant vásárlók 36,6 millió forintot költöttek ingatlanra idén decemberben. A fővárosban a leggyakrabban előforduló eladási ok 35 százalékban a nagyobb ingatlanba költözés volt, a tranzakciók 29 százalékában pedig korábban befektetési céllal vásárolt lakásokat, házakat értékesítettek. A vidéki ügyletek legfőbb motivációja az örökölt ingatlan eladása mellett a korábbi ingatlanbefektetés értékesítése volt.