Fordulatot hozott a fizetési mérlegben a tavalyi harmadik negyedév
Tavaly a harmadik negyedévben kiemelkedően javult a folyó fizetési mérleg, a július–szeptemberi időszakban 410 millió eurós többletet mutatott, és mintegy 5 milliárd euróval haladta meg az egy évvel azelőtti hasonló három hónap egyenlegét. Ez a tény önmagában markáns fordulatot jelez az elmúlt két év azonos időszakára jellemző nagymértékű hiányhoz képest. A jegybank összegzése szerint a negyedéves többlet a GDP 0,8 százalékára nőtt.
Fotó: KKM / MTI
A külső egyensúlyi pozíció kedvező alakulását főleg az idézte elő, hogy az energiaárak visszaestek, emiatt javult az energiaegyenleg. Ezzel párhuzamosan a lakosság fogyasztása továbbra is szerényen alakult, és így a mérsékelt belső kereslet, valamint az alacsonyabb importigény és a bővülő szolgáltatásexport együttesen eredményezte a külkereskedelmi mérleg javulását.
A folyó fizetési mérleg alakulásában elsősorban az áruegyenleg változása játszott meghatározó szerepet: a harmadik negyedévben az áruegyenleg 298 millió eurós többletet jelzett, ez mintegy 5,2 milliárd eurós növekedés az előző év azonos időszakának jelentős hiányához képest.
Az áruegyenleget elsősorban az import éves összevetésben több mint 19 százalékos visszaesése javította, ami mögött részben a mérséklődő energiaimport-számla, részben pedig a belföldi kereslet érdemi csökkenése húzódott meg.
A folyó mérleg további tételei közül a szolgáltatásegyenleg több mint 3 milliárd eurós többlete 590 millió euróval volt magasabb az előző évi harmadik negyedéves szintnél. Tavaly a harmadik negyedévben már beindult a turizmus is, a szolgáltatásegyenleg javulásához leginkább a turizmus és a bérmunka aktívumának növekedése járult hozzá. A jövedelemegyenleg hiánya 2,6 milliárd eurót tett ki, ami az éves alapon emelkedő hozamkörnyezetben növekvő kamatkiadással és a nagyobb vállalati profitokkal párhuzamosan egy év alatt 751 millió euróval nőtt. A viszonzatlan folyó átutalás, főleg az Európai Uniótól származó folyó transzferek elmaradásának hatására, 311 millió eurós hiányt mutatott.
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegeként előálló külső finanszírozási képesség 2023 harmadik negyedévében 852 millió euró volt. Ez az úgynevezett reálgazdasági oldalról számított külső finanszírozási képesség a múlt év harmadik negyedévében közel 5,1 milliárd euróval javult az előző év július–szeptemberi szinthez képest. A négy negyedéves külső finanszírozási igény a GDP 1,2 százalékára csökkent.
Magyarország számára az elmúlt év is kiemelkedő teljesítményt hozott a külföldről hozzánk érkező befektetéseket tekintve. A pénzügyi mérleg adatai alapján a nettó közvetlen tőkebefektetések (FDI) jelentős növekedésével párhuzamosan a nettó külső adósság mérséklődött. A közel 2 milliárd eurós nettó közvetlen tőkebeáramlás elsősorban a Magyarországon jelen levő FDI újrabefektetett jövedelmének volt köszönhető.
A harmadik negyedévben, három év után először, a tranzakciókból eredően nemzetgazdasági szinten ismét csökkent a nettó külső adósság.
A finanszírozási igény a harmadik negyedévben 843 millió euró volt, ami ugyan növekedés az előző negyedévhez képest, de éves összevetésben így is mintegy 4,3 milliárd euró volt a javulás.
Az ország külső adósságmutatói csökkentek: 2023 harmadik negyedévének végére a GDP-arányos bruttó külső adósság 64 százalékra süllyedt, míg a nettó külső adósság 12 százalék alá csökkent. A nettó külső adósság harmadik negyedéves csökkenése elsősorban az állam működéséhez és kisebb részben a magánszektorhoz kötődött.
Összességében megállapítható, hogy 2023 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg jelentős többletet ért el, ami mögött elsősorban az energiaárak esése és a visszafogottabb hazai kereslet állt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.