Az elmúlt év végén felvett adatok alapján a Nézőpont Intézet elkészítette 2023 utolsó fogyasztói barométerét. A gazdasági pillanatkép rögzítéséhez megvizsgálták a háztartások pénzügyi helyzetét, fogyasztási szokásait és jövedelmi várakozásait is. A kérdések alapján a vizsgált közösségek aktuális bevételi forrásait és költségeinek kategóriáit is számszerűsítették.

bevasarlas-220200417 Szombathely 

Bevásárlás Szombathelyen a koronavírus-járvány idején.

Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe20200417 Szombathely Bevásárlás Szombathelyen a koronavírus-járvány idején.Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe
A ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség tavaly év végén 556 ezer forintra jött ki.
Fotó: Szendi Péter

 

Nőtt az elkölthető pénzmennyiség

A barométer legfrissebb adatai szerint a háztartások jövedelme 2023 végére 542 ezer forintra növekedett, ez 39 ezer forinttal magasabb összeg, mint a szeptemberi. A háztartások jövedelméhez a hitel- és kölcsönfelvételt (39 ezer forint), illetve a korábbi megtakarításaik felhasználását (80 ezer forint) hozzáadva, a háztartások havi elkölthető pénzmennyisége 661 ezer forintra növekedett. Hiteltörlesztésre (29 ezer forint) és megtakarításra (76 ezer forint) tavaly év végén együttesen 105 ezer forintot szántak, így a ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség 556 ezer forintra jött ki.

A háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai 2023 végén 255 ezer forintra rúgtak, ami csupán 11 ezer forinttal haladja meg a 244 ezres szeptemberi adatot, annak ellenére, hogy a fűtési szezon értelemszerűen a rezsikiadások emelkedését is magával hozta. 

Az, hogy az alapvető kiadásokra fordított összeg csak kismértékben nőtt, betudható az áremelkedési ütem lassulásának, amit a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatán kívül már a Fogyasztói Barométer is jelez – fűzi hozzá a Nézőpont Intézet. Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra 301 ezer forintot költhetett átlagban egy háztartás tavaly év végén, amely a havi elkölthető pénzmennyiség 46 százaléka.

Saleswoman,Offering,A,Pen,To,A,Couple,Of,Angry,Customers
Saleswoman offering a pen to a couple of angry customers that rejects to sing a contract at office
hitel- elutasítás, bank, ügyintézés,
Az átlagos törlesztőrészlet 81,5 ezer forint volt 2023 végén háztartásonként, enyhén növekedett a szeptemberi 73 ezerhez képest.
Fotó: Shutterstock

 

A beragadt hitelpiacot külön szóvá tették

A hónapok óta javuló hitelkondíciók ellenére 2023 végén a háztartások mindössze 3 százaléka élt a hitel- vagy kölcsönfelvétel lehetőségével, ami arra utal, hogy a belső fogyasztást valószínűleg még a következő időszakban sem fogja fűteni a hitelezés. 

Az óév végén a háztartások 30 százaléka jelezte, hogy a kutatás időpontjában is törlesztett hitelt vagy kölcsönt. Az átlagos törlesztőrészlet 81,5 ezer forint volt, enyhén növekedett a szeptemberi 73 ezerhez képest.

Karácsonykor sem szórtuk a pénzt

A Nézőpont Intézet beszámolója szerint a gazdasági nehézségek hatására egyértelműen óvatosabbá vált a magyar fogyasztó: a háztartások 2023 szeptemberéhez képest decemberben átlagosan 28 ezer forinttal többet takarítottak meg, s korábbi megtakarításaikból is kevesebbet használták fel, mint azt megelőzően. 

Míg 2023 őszének kezdetén a tartalékaikhoz hozzányúló háztartások átlagosan 363 ezer forintot költöttek el, az év végére ez – karácsony ellenére! – 236,5 ezerre csökkent. Emellett 41-ről 45 százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, akik megtakarítottak a havi jövedelmükből.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezek után már az új év harmadik napján arról beszélt, hogy a lakossági fogyasztást helyre kell állítani. Ezt segíti a reálbérek várható idei növekedése, ám a tárcavezető szerint szükség van arra is, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. A lakosság kezében lévő pénzügyi is ismét a fogyasztást gerjesztheti, hiszen a mértéke meghaladja a régiós társainkét.

Összességében a Nézőpont Intézet tavaly év végi adatokra alapozó, legfrissebb Fogyasztói Barométere azt mutatja, hogy a háztartások jövedelmi várakozása pozitív irányba mozdult el: míg szeptemberben csak minden ötödik (21 százalék) háztartás várt a következő hónaptól jövedelememelkedést, addig 2023 végére arányuk már két és félszeresére (51 százalék) nőtt.