IFKA: 2024-ben új feladatok, kibővülő szerepkör, teljes modellváltás

Önt 2023-ban nevezték ki az IFKA, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési ügynökségének élére. Most így visszanézve 2023-ra, hogyan értékeli a szervezet életében az elmúlt évet?

— Tavaly áprilisban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter különböző fórumokon jelezte, hogy profilváltást szeretne végrehajtani az IFKA-nál, a feladat megvalósítására, a szervezet átalakítására engem kért fel.  Lóga Máté államtitkár a szerepkör kialakítása során több küldetést fogalmazott meg az IFKA számára: először is azt, hogy igazi vállalkozás- és gazdaságfejlesztési ügynökséggé kell válnia. Alapvető küldetésünk tehát, hogy a hazai vállalkozások hatékony működéséhez, illetve a fejlődésükhöz magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat biztosítsunk, amelyek kiegészítik a hagyományos uniós vagy hazai pályázati lehetőségeket. Hasonlóan fontos feladatként az IFKA-nak egy olyan egyablakos, személyre szabott, digitális platformot kell működtetnie a vállalkozások számára, ahol egymás mellett megtalálhatók ezek a hazai és uniós támogatási formák, az elérhető pályázati kiírások, valamint a képzési és szakértői szolgáltatások. Ehhez 2023-ban továbbfejlesztettük, illetve kollégáimmal jelenleg is fejlesztjük a Vállalkozói Információs portált, a már létező VALI-t.

Vannak a kezdeményezésnek már kézzelfogható eredményei? Ismerik a vállalkozások a portált?

— Nagy eredmény számunkra, hogy a VALI-n már mintegy 12 ezer vállalkozás regisztrált, amelyeknek a fejlődéséhez hozzájárulhattunk. A felületen legutóbb egy integráltan működő Forrástérképet is elindítottunk, amelynek segítségével a vállalkozások céges és pénzügyi adataik alapján találhatják meg a megfelelő, céljaikhoz szükséges finanszírozási forrást. Többek között ez a fejlesztés is egy fontos lépés volt az elmúlt évben. Hamarosan pedig egy, a hazai ipari, valamint a logisztikai parkokat térképpel, paramétereikkel bemutató alportált is kialakítunk a felületen. A felsoroltakon túl számos további programot is elindítottunk tavaly, illetve 2024-ben is folytatjuk a munkát a hazai vállalkozások fejlesztése érdekében: a kkv-k pályázati forráshoz jutásának segítése mellett pedig komplex vállalkozásfejlesztési támogatást biztosítunk számukra.

Milyen, az előzőekhez képest teljesen új feladatot kapott az ügynökség?

— A szervezet új feladatai közé tartozik a 2019–2030 közötti időszakra meghatározott, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésére szóló stratégia (KKV Stratégia) megvalósítása, a vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma egyes szereplőivel együttműködve. Ahogy említettem, legfontosabb célunk a magyar kkv-k fejlesztésének támogatása, ehhez jelöli ki a KKV Stratégia az irányokat számunkra.

A program keretében a hazai tulajdonú beszállítócégek, illetve az exportorientált vállalkozások partnerségen alapuló, személyre szabott fejlesztését kell megvalósítanunk. Továbbá támogatni fogjuk valamennyi érdeklődő vállalkozás számára az energiahatékonyságot célzó fejlesztéseik előkészítését , illetve az Európai Unió fenntartható vállalati működéssel kapcsolatos elvárásaira tekintettel a hazai cégek ESG szempontú felkészítésében is szerepünk lesz.

Tavaly október közepén jelentették be a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői, hogy mintegy hárommilliárd forintos Járműipari Beszállító-fejlesztési Program indul. Mi a program célja, mely cégek vehetnek részt a programban?

— Így van, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen előkészítettünk egy Járműipari Beszállító-fejlesztési Programot, amelyet 2024 februárjában indítunk el, hazai költségvetési forrásból. A program a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak szól, magyarországi székhellyel rendelkező gépjárműipari és akkumulátoripari cégek jelentkezhetnek majd rá. Célunk, hogy mindkét érintett iparágban megerősödjenek a hazai vállalkozások, növekedjen a magyar beszállítók aránya. A programban 75-150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra lehet majd pályázni, amelyet kapacitásfejlesztésre, illetve új, vagy meglévő termék fejlesztésére lehet felhasználni. Fontos, hogy a pályázó vállalatok stratégiai együttműködési megállapodással rendelkezzenek a jármű- vagy akkumulátoripar területén működő nagyvállalatokkal. A program 2,9 milliárd forintos kerettel, hazai költségvetési forrásból valósul meg.

A beszállítóvá válás jelentheti az egyik kitörési irányt a hazai kkv-knak?

– Igen, a hazai beszállító kkv-k fejlesztése és versenyhelyzetben tartása elsődleges feladatunk annak érdekében, hogy a gyártásban minél magasabb hozzáadott értékű termékkel tudjanak részt venni. Ezzel pedig a magyar, illetve a nálunk működő nemzetközi nagyvállalatok is minél több magyar kkv-t vonhatnak be beszállítói hálózatukba, támogatva az importkiváltást és törekedve a teljes értékláncok stabil hazai működtetésére. Éppen ezért a GINOP Pluszos projektünkben indul el majd egy új KKV Beszállító-fejlesztési Program is, szintén az idei évben, a beszállító kkv-k válságállóságának erősítése, több lábon állásuk megteremtése érdekében. Illetve folytatódnak korábbi sikeres projektek is, mint a Modern Mintaüzem Program vagy az EVOLÚCIÓ – Megújuló Vállalkozások Programja. Ezek a programok is jelentős mértékben segítik a hazai vállalkozások fejlesztését, a vállalati tudás erősítését és a tudásátadás támogatását, ami a vállalkozások fejlődésének ugyancsak fontos előfeltétele. 

Mit vár 2024-től?

– A kormány célja idén, hogy helyreállítsa a gazdasági növekedést és újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Ezért a kijelölt célokkal összhangban 2024-ben a gazdasági növekedés ösztönzése lesz az első, amelyben az IFKA-nak is komoly szerep jut a vállalkozások támogatása révén. Nem véletlen, hiszen a Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, és ezek a vállalkozások biztosítják a magyar munkavállalók kétharmadának a foglalkoztatását is. Éppen ezért a hazai kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához és egészséges működéséhez. Emellett számunkra is nagyon izgalmas kihívás, hogy az idei évben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, és az IFKA is részt vesz a Budapesten megrendezésre kerülő, az összes tagállamot mozgósító Kkv Közgyűlés lebonyolításában. Igyekszünk majd bemutatni a nemzetközi szereplőknek a legsikeresebb vállalkozásfejlesztési projektjeinket.

Az ESG területén is lesz feladatunk, hiszen egy új jogszabály minket jelölt ki a hazai ESG tanácsadói és képzési piac megszervezésével. Van tehát bőven tennivalónk idén is.

Az IFKA az elmúlt időszakban a KAVOSZ-szal és VOSZ-szal is együttműködési megállapodást kötött. Esetleg más érdekvédelmi szervezetekkel is együtt szeretnének működni?

– A mostani elképzelések szerint az Eximbankkal és a Magyar Fejlesztési Bankkal is szorosan együtt kívánunk működni. A megállapodások aláírása nagyon fontos számunkra, hiszen a partnerségek elsődleges célja, hogy a hazai kkv-szektornak szóló finanszírozási és szakmai támogatási eszközök átlátható módon, egy helyen legyenek elérhetők az IFKA közreműködésével. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztésével pedig még több magyar vállalkozást kívánunk elérni célzott támogatási programokkal. 

A már aláírt megállapodások is ebben segítenek, hiszen így lehetővé válik a szervezetek tevékenységének egymással történő szorosabbra fűzése, valamint a jelenlegi és tervezett vállalkozásfejlesztési programok közötti szinergiák mélyebb kiaknázása. A magyar vállalkozások számára nyújtott lehetőségek átláthatóbbá tételével a kkv-k könnyebben férhetnek hozzá a fejlesztésüket segítő eszközrendszerhez, amely hosszú távon hozzájárul a magyar vállalkozói szektor megerősítéséhez.

A már említett ESG-felkészítésben komoly szerep jut az IFKA-nak az Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott jogszabály alapján. Mondana néhány gondolatot még erről?

– Való igaz, hogy a szervezetünket, illetve a vállalkozásokat is utolérte a fenntarthatóság és az ESG kérdésköre. A kereteket az európai uniós előírások fektették le, miután a közösség egyértelműen kijelölte az irányt a vállalati szférában az ESG-szempontok érvényesítésére és egységesítésére. Magyarország pedig az elsők között reagált a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdításának kérdésére. Így az elfogadott jogszabály alapján hamarosan minden érintett vállalat megismeri a rá vonatkozó ESG-megfelelőség követelményeket, illetve a működését azokhoz igazítja. A vállalkozások ESG-re történő felkészítésében igen fontos szerepet kapott szervezetünk, hiszen az IFKA-t jelölte ki a törvény ezekre a feladatokra. A jövőben ehhez támogatási programot indítunk, képezzük az ESG-tanácsadókat és az őket oktató intézményeket, nyilvántartást vezetünk az ESG-tanácsadókat oktató intézményrendszer szereplőiről. Nem egyszerű, de úgy gondolom, hogy ez a jövőbe mutató, a vállalkozások versenyképességét nagyban befolyásoló feladat.