Megszólaltak a szakszervezetek a vendégmunkásokról – kiderült, hogy okoz-e bérfeszültséget a jelenlétük

„Azokon a területeken, amelyeken jelen vagyunk szakszervezetként, mi ezt nem tapasztaljuk. De azt sem, hogy külföldi munkavállalókra cserélnék a magyarokat” – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Azt szerettük volna megtudni tőle, hogy a vendégmunkások az alacsonyabb béreikkel tényleg letörik-e a hazai fizetéseket, és emiatt komoly veszélyt jelentenek-e a magyarok munkahelyeire. A dél-koreai Bumchun salgótarjáni üzemében  60 főt bocsátottak el, többségében magyarokat, kisebb részben külföldieket. Az eset már csak azért is botrányos, mert decemberben vietnámi vendégmunkások érkeztek a gyárba, akiket éppen a kirúgott munkavállalók tanítottak be. A történtek után a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálódni kezdett.

„Nyilván hallunk ilyenekről, de ezeken a helyeken tudomásunk szerint nem is működnek szakszervezetek” – mondta a salgótarjáni eset kapcsán a Liga vezetője, hangsúlyozva, éppen ezért kell hatékonyabbá tenni az ellenőrzéseket, hogy a jövőben ilyen visszaélések ne fordulhassanak elő. Az idén életbe lépő idegenrendészeti törvény szerinte akkor lesz működőképes, ha az szigorú, nagy gyakoriságú és hatékonyságú ellenőrzéssel párosul. „Minden jogszabály annyit ér, amennyit abból betartanak vagy betartatnak” – jegyezte meg.

Még mindig többe kerül egy külföldi foglalkoztatása

Magyarországon a minimálbért törvény garantálja, ennél kevesebbet nem tudnak fizetni a vendégmunkásoknak sem – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki szerint az már más kérdés, hogy az átlagos bérszínvonalat le tudják-e törni. 

Mészáros Melinda úgy véli, változatlanul fennáll, hogy a munkáltatónak többe kerül a harmadik országbeliek foglalkoztatása a járulékos költségek (utaztatás, étkezés, szállás) miatt, mint a magyar munkavállalóké. A legtöbb közepes vagy annál nagyobb méretű vállalatnál, amelyeknél megjelentek a külföldről, elsődlegesen a környező országokból érkező dolgozók, mindenhol tarifarendszer működik. Tapasztalataik alapján ezeknél a cégeknél nem okozott bérfeszültséget, ráadásul a bértáblák, illetve a már említett tarifarendszer miatt erre nincs is lehetőség.

Nehezebb kirúgni a vendégmunkásokat

Mészáros Melinda úgy gondolja, sokkal inkább az okozhat problémát a következő időszakban, hogy nehezebb lesz kirúgni a vendégmunkásokat, mint a magyarokat, mivel eleve többet költenek arra, hogy idehozzák és itt foglalkoztassák őket, tehát a befektetett időt és összeget a munkáltató nem akarja majd elveszíteni. A salgótarjáni eset kapcsán az ellenőrzések fogják pontosan feltárni, de a jelenlegi információink szerint alapvetően kölcsönzött magyar munkavállalókról van szó, és nem saját foglalkoztatottakról. Ez annyiban más, hogy az így foglalkoztatott munkavállaló a kölcsönbe adó céggel áll szerződésben.

Mivel a megállapodás a kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő között jön létre, gyakorlatilag ilyenkor visszaadják a munkaerőt, és a kölcsönbeadó ezt követően ki tudja helyezni őket további vállalkozásokhoz. Tehát ez nem automatikusan jelenti a munkaviszony megszüntetését, csak akkor, ha a kölcsönbe adó nem tudja továbbadni egy másik cégnek.

Tízezer Fülöp-szigeteki vendégmunkás van Magyarországon

Nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként: döntő többségük, mintegy 40 ezren ukrán állampolgárok, de jelentősebb létszámban vannak szerbek, vietnámiak (mintegy 16 ezren) és Fülöp-szigetekiek (kicsivel több mint 10 ezren). Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti – ismertette a Világgazdaság Bruttó című podcastsorozatának egyik részében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki kiemelte, arányaiban még mindig Magyarországon van a legkevesebb vendégmunkás a régióban. Nálunk az összes foglalkoztatottnak csupán az 1,8 százalékát teszik ki, miközben Lengyelországban és Csehországban ugyanez a szám 6, illetve 4,5, de még a szlovákoknál is 3,5 százalék.

A fő szabály továbbra is, hogy az évente meghatározott kvóta nem lehet nagyobb, mint az előző évben keletkezett üres álláshelyek száma – ez az elmúlt években 50 és 80 ezer között ingadozott. Idén 65 ezer főben maximálta az így kiadható munkavállalási engedélyeket a minisztérium.