Románia gőzerővel fogyasztott, a magyar adatnál csak egy rosszabb volt az EU-ban
Az egy főre eső fogyasztás mutatójának növekedésében 2020 és 2022 között Romániát csak Bulgária és Horvátország tudta megelőzni. Minden más országban szerényebb bővülés következett be, sőt néhány esetben még csökkent is a fogyasztás. A mutató tekintetében Románia ma már megelőzi Csehországot, Szlovákiát, Horvátországot, Görögországot, Észtországot és Lettországot, és közel azonos szinten van Lengyelországgal, Spanyolországgal, Portugáliával és Szlovéniával. A hasonló magyar mutatót pedig 15 százalékkalhaladja meg – hívta fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az Eurostat adataira hivatkozva.
Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság
Hogy miért alakult így a román fogyasztási mutató? A gazdaságkutató szerint leginkább amiatt, mert a román tendencia mögött magas szintű eladósodás, szerény tőkefelhalmozás, a megtakarítások csökkenése húzódik meg még akkor is, ha látványosan növekedtek a hazautalások és a háztartások eladósodottsága a magyarországinál alacsonyabb.
Délen és Keleten kevesebbet fogyasztanak
Az uniós országokat nézve a korábbi évekhez hasonlóan Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztási színvonal az EU-ban, ahol az átlag felett, mintegy 38 százalékkal magasabb mutatót realizáltak. Ezután Ausztria és Németország következett (egyaránt 18 százalékkal az EU-s átlag felett), majd Hollandia (16 százalékkal az EU átlag felett) és Belgium (15 százalékkal az uniós átlag felett) állt a rangsorban. Kilenc uniós országban volt az egy főre jutó fogyasztás magasabb, mint az EU-s átlag 2022-ben. Európa déli, illetve keleti perifériája továbbra is szerényebb fogyasztási színvonalat képvisel.
Az EU-ban a legalacsonyabb egy főre jutó fogyasztási szintet Bulgáriában (31 százalékkal az uniós átlag alatt), Magyarországon (29 százalékkal az uniós átlag alatt ), Horvátországban és Lettországban (egyaránt 24 százalékkal az uniós átlag alatt), valamint Szlovákiában (23 százalékkal az uniós átlag alatt ) mérték.
Az alsó harmadban is volt azonban előrelépés, ugyanis 2020 és 2022 között Bulgária, Horvátország és Románia esetében komolyabb színvonal növekedést láthattunk.
Ezzel szemben a fogyasztási szint 7 uniós országban csökkent. A legnagyobb csökkenést Dániában mérték (110 százalék volt 2022-ben a 2020-as 121 százalékkal szemben), Németországban (118 százalékot értek el a 2020-as 124 százalékkal szemben) és Finnországban (109 százalékra csökkent 2020-as 114 -kal szemben).
Luxemburg az egy főre jutó GDP-ben is vezet
Luxemburgban és Írországban volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson kifejezett szintje az EU-ban 2022-ben, akárcsak 2020-ban és 2021-ben, 156 százalékkal, illetve 135 százalékkal az uniós átlag felett.
Luxemburg és Írország után Dánia (36 százalékkal az uniós átlag felett), Hollandia (30 százalékkal az uniós átlag felett ), Ausztria (24 százalékkal az uniós átlag felett) és Belgium (20 százalékkal az uniós átlag felett) áll a lista élén. Németországban 17 százalékkal magasabb az egy főre eső GDP az EU-s átlaghoz képest, Finnországban 10 százalékkal. Ezzel szemben Bulgária (38 százalékkal az uniós átlag alatt), Görögország (33 százalékkal az alatt) és Szlovákia (29 százalékkal az alatt) regisztrálta a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t.
Magyarország estében a 100-hoz viszonyított érték 76, azaz
24 százalékkal alacsonyabb az egy főre eső GDP az EU-s uniós átlaghoz képest. Románia esetében a magyarországihoz hasonló a mutató.
Adósságból ösztönözték a fogyasztást
Ha az adatokat nézzük, 2006 és 2022 között között Romániában látványosan megemelkedett az államadósság GDP arányos mutatója, egészen pontosan közel négyszeresére (12,4 százalékról 47,2 százalékra) ugrott az érték. Magyar szemszögből nézve ez moderáltnak számít, ugyanis a hazai mutató nagyjából 75 százalékon mozog.
Míg a fenntarthatóságot nézve a magyar mutató alakulása viszonylag stabilan csökkenő volt az utóbbi időszakban, addig Romániában 2008 és 2022 között évente átlagosan több mint 10 százalékkal nőtt az államadósság nagysága.
A román adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizsgált periódusban látványosan nőtt Románia államadóssága, és ebből szinte semmi sem csapódott le a gazdaság megtakarításai között. A szomszédos országban már a járvány előtt sem sikerült tartani a költségvetési hiány 3 százalékos célkitűzését és 2018 végén több költségvetést javító intézkedést vezettek be: adóemelések, különadók, jövedéki adó emelés, emellett kiadásokat is csökkentettek, például a túlórapénzt megvágták a közszférában dolgozóknál.
Romániában tehát a növekvő államadósságból a központi kormányzat keresletösztönző elemekkel a fogyasztást igyekezett ösztönözni.
Elemzők 2024-ről: vége a nehéz időszaknak, itt az ideje, hogy beinduljon a lakosság fogyasztásaKét év után először nem az inflációt említették első helyen a magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásként a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők, akik szerint most a lakossági és fogyasztói bizalom helyreállítása a legégetőbb feladat. A gazdasági növekedés beindítása így sem lesz egy könnyű menet, a külső környezet továbbra sem támogató, a jegybank tartja magát a pozitív reálkamathoz, és a kormánynak közben a költségvetés hiányára is figyelnie kell. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.