Tartósan terhelik a büdzsét a magas kamatkiadások

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint tavaly a megemelkedett kamatkiadások is hozzájárultak a magas hiányhoz.

A kamatkiadások megemelkedése a válság időszakában korlátozza a költségvetés mozgásterét, de hosszabb távon is problémát okoz, mivel az állampapírok átárazódásának üteme miatt a kamatkiadások a jegybanki lazításhoz képest csak késleltetve csökkennek. 

Egy korábbi írásában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője kifejtette: inflációs időszakban az áremelkedés letöréséhez szükséges jegybanki szigorítás a költségvetési egyenlegre is negatív hatással van a kamatkiadások megugrása miatt. 

A tavalyi harmadik negyedéves államháztartási adatok alapvetően kedvezők voltak, míg a bevételek éves szinten 12,7 százalékkal emelkedtek, addig a kiadások csupán 7,7 százalékkal, részben ennek is köszönhetően a negyedéves hiány a megelőző évinél 264 milliárd forinttal kedvezőbb lett, 700,8 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt év első kilenc hónapját nézve már nem ennyire pozitív a kép, ez esetben a bevételek 12,0 százalékos bővülésével szemben a kiadások 17,3 százalékos megugrása állt, amely forintban kifejezve 1363 milliárddal magasabb háromnegyed éves hiányt mutatott.

Dollárkötvény-kibocsátás: semmiféle finanszírozási nehézség nem áll fenn 

Varga Mihály a legutóbbi sajtótájékoztatóján a sikeres dollárkötvény-kibocsátás kapcsán kijelentette: semmiféle finanszírozási nehézség nem áll fenn. Jelezte, hogy a kormány tovább folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, szerinte ebben a kérdésben elég világos a 2024-es költségvetési törvény. „A kormánynak ezt kell betartania, tovább csökkentjük az államadósság és a hiány mértékét” – tette hozzá.

Varga Mihály a sikeres a dollárkötvény-kibocsátás apropóján elmondta, hogy több mint háromszoros volt a kereslet, végül a kedvező hozamszintek miatt 2 milliárdról 2,5 milliárd dollárra emelték a keretet. 

Jelezte, hogy a 12 éves futamidő javítja az államadósság átlagos futamidejét, emellett segíti a lejáró adósság finanszírozását. Ezzel együtt kiemelte: a fő cél az, hogy tovább növeljék a lakosság részvételét a finanszírozásban. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a 30 százalékosnál nagyobb arányú külföldi kitettséget továbbra sem szeretnének, a mostani kötvénykibocsátással most is teljesül ez a cél.

Varga Mihály az államháztartás 2023-as adatairól jelezte: tavaly 4593 milliárd forint volt a költségvetés pénzforgalmi hiánya, minimálisan kisebb, mint a 2022-ben. Ezzel párhuzamosan az államadósság GDP-arányos mértékét tovább csökkentették, 2022 végén 73,9 százalék volt a mértéke, ami tavaly is mérséklődött, így 10 százalékkal kisebb, mint az uniós átlag – ez esetben azonban konkrét számot nem említett. 

A Költségvetési Tanács (KT) legutóbbi jelentése szerint viszont az államadósság-szabály teljesítése 2024-től új kihívásokat jelent. Az államadósság-mutató a 2020. végi 79,3 százalékról 2021. végére 76,7 százalékra, majd 2022. végére 73,9 százalékra csökkent, és a mérséklődés 2023-ban is folytatódott. Ez a javulás annak ellenére történt, hogy az államadósság összege emelkedett. 

2024 sem lesz könnyű év

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője jelezte: az elszálló infláció és a magas kamatkörnyezet miatt 2023-ban nagyon jelentős mértékben megemelkedett az államadósság finanszírozásának a költsége Magyarországon. Míg 2020–2021-ben a kamatkiadások GDP-arányosan csak 2,3-2,4 százalékot tettek ki, ez a mutató 2022-ben 2,8 százalékra, 2023-ban pedig 4,3 százalékra ugrott. 2024 sem lesz könnyű év, de a normalizálódó infláció és a csökkenő kamatok miatt további emelkedésre már nem kell számítani. A kamatkiadások nélkül számított költségvetési egyenleget nevezzük elsődleges egyenlegnek. Itt 2020 óta folyamatos hiánycsökkenés következett be, 2023-ban nagyjából a GDP 1,6 százaléka volt ez a hiány. Ahhoz, hogy teljesülni tudjon az idén 2,9 százalékra tervezett államháztartási deficitcél, nagyon jelentős további javulásnak kellene bekövetkeznie, és az elsődleges egyenlegnek GDP-arányosan 1,3 százalékos többletbe kellene fordulnia. Ilyen mértékű – a GDP közel 3 százalékára rúgó, nagyságrendileg 2500 milliárd forintra tehető elsődleges egyenlegjavulás rendkívüli intézkedések nélkül nem képzelhető el, hiszen a gazdasági alapfolyamatokból önmagában ez nem következik.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a megemelkedő kamatszintek – mind hazai, mind nemzetközi színtéren – éreztetik hatásukat az állami kamatkiadásokon. A 2010-es években a GDP-arányos kamatkiadások érdemben csökkenni tudtak, egyrészt az alacsonyabb GDP-arányos adósság, másrészt pedig a kedvezőbb kamatkörnyezet miatt. Ennek eredményeként a 2012–2013-ban elért GDP-arányosan 4,5 százalékos kamatkiadás 2021-re 2,3 százalékra csökkent. Ezt követően – nemcsak hazánkban, de a világban mindenhol – a kamatkiadások emelkedni kezdtek. A magasabb infláció – a jegybanki szigorítások eredményeként – magasabb kamatszintekkel járt együtt, illetve a koronavírushoz, valamint az energiaválsághoz kapcsolódó kiadások pedig a hiányt növelték meg, és így vezettek magasabb GDP-arányos államadóssághoz.

Regős Gábor becslése szerint 2024-ben a magyar GDP-arányos kamatkiadás 3,9 százalékot érhet el, azaz a 2,3 százalékos mélypontjánál magasabban, míg a 2012–13-as szintjénél alacsonyabban alakulhat. Ez költségvetési szinten nem egy kigazdálkodhatatlan tétel, de nem is elhanyagolható. A magasabb kamatkiadásoknak már a 2023-as hiányban is szerepük volt. A 2024-re várható kamatkiadásokkal a költségvetés tervezésekor számoltak, így ez nagyságrendi meglepetést nem okozhat – természetesen a kamatkiadások végső értékét, arányát majd csak az év során látjuk pontosan. A csökkenő kamatkörnyezet természetesen segíti a GDP-arányos kamatkiadások mérséklődését. Az állampapírok átárazódásának ideje van, a magas kamaton kibocsátott papírok lejáratig velünk maradnak. Ez azt jelenti, hogy a kamatkiadások GDP-arányos értéke Regős várakozása szerint 2024–2025-ben éri el a csúcsát, és ezt követően lassan, fokozatosan áll ismét mérséklődő pályára.