Idén januárban lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó uniós irányelv, amelynek a célja, hogy minden 750 millió eurós árbevétel fölötti vállalatcsoport tényleges adóterhe elérje a 15 százalékot. A Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális minimumadó az adóoptimalizálás eredményeképpen kialakuló káros és fenntarthatatlan adóversenyre válaszul született. Az iroda szerint
a globális minimumadó túlzás nélkül az elmúlt ötven év legjelentősebb fejleménye a nemzetközi adózásban.
Az adózás főszabályként a cég vagy a menedzsment fizikai jelenlétéhez kötődik. Ez a jelenlét – az adóilletőség – nemzetközi szinten könnyen változtatható, és ennek megfelelően az egyes országok adócsökkentésekkel kívánták magukhoz csábítani a cégeket. A digitalizációval nincs már szükség a fizikai jelenlétre sem, így a jövedelem egyre könnyebben csoportosítható át az alacsonyabb adókulcsú országokba. A társaságiadó-kulcs ennek következtében világszerte jelentősen, felére-harmadára csökkent, és az érintett költségvetések számottevő adóbevételektől estek el. Az OECD statisztikái szerint a társaságiadó-kulcsok globális átlaga 2000 és 2018 között 32,5 százalékról 23,9 százalékra esett vissza.
A nemzetközi adózás jelenleg különböző kettős adózást elkerülő bilaterális egyezményeken alapul – Magyarország is százas nagyságrendben kötött ilyen megállapodásokat.
Az adóverseny felszámolását az OECD tűzte ki célul a BEPS (adóalap-erózió és nyereségáthelyezés) intézkedéscsomaggal, amelyhez az Európai Unió is csatlakozott két adóelkerülés elleni irányelvvel.
Ezek az adózók szintjén kezelik a problémát, ugyanakkor nem adnak megoldást az országok közötti káros adóverseny kezelésére. Az OECD BEPS 2.0 projektje ezért már – a digitális gazdaságban keletkező jövedelmek adóztatása mellett – ajánlásként a globális minimumadót is felvetette. Az OECD javaslatát az Európai Unió 2022-ben irányelvbe foglalta, s ezzel az tagállamai számára kötelező lett. Az uniós irányelv 2024-ben lépett hatályba.
A minimumadó célja, hogy az érintett vállalatcsoport fizetett adóterhe elérje a 15 százalékot. A globális minimumadó hatálya alá a 750 millió euró konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok és azok tagjai esnek – az EU-ban akkor is, ha csak egy országban működnek.
A január 1-jével bevezetett minimumadó mintegy két-háromezer magyar vállalatot érint: minden olyan céget, amely a szabályozásban meghatározott mértékű árbevételt elérő vállalatcsoport tagja.
A megfelelés ezeknek a vállalatoknak hatalmas adminisztrációs terhet jelent, a kiegészítő adó megfizetésének elmulasztása pedig jelentős összegű mulasztási bírsággal jár – mondta Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker McKenzie adójogi csoportjának ügyvédje. A minimumadó összegének megállapításához a különböző csökkentő és növelő tételek figyelembevételével – minden országban egységes módszerrel – kiszámolják a hipotetikus úgynevezett globe-jövedelmet, amely az adó alapja lesz. Ez különbözhet a helyi társasági adó alapjától.
Ezután megállapítják a cég által ténylegesen megfizetett, úgynevezett lefedett adókat. Mivel a minimumadó célja a társasági adóval kapcsolatos adóverseny letörése, ezért ehhez az ilyen jellegű adókat veszik figyelembe. Magyarországon ez a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. A tényleges adómérték a lefedett adók és a globe-jövedelem hányadosa. Ha az így számított tényleges adómérték nem éri el a 15 százalékot, akkor a vállalatnak ezt a különbözetet meg kell fizetnie. Ez a kiegészítő összeg (angolul top-up tax) a globális minimumadó.
Mivel a globális minimumadóban elsősorban multinacionális cégek érintettek, fontos, hogy melyik ország szedi be a kiegészítő adót
– fűzte hozzá Bodrogi-Szabó Tímea.
Az OECD olyan egymásra épülő beszedési szabályokon alapuló, bonyolult rendszert alakított ki, amely biztosítja, hogy semelyik államnak ne érje meg kimaradni – annak ellenére, hogy az EU-n kívüli országoknak nem kötelező átvenni a javaslatot. Nem véletlen, hogy a rendszerhez az Európai Unión kívüli országok is sorra csatlakoznak.
Az első szabály – a jövedelem-hozzászámítás szabálya (IIR) – alapján az aluladóztatott csoporttagok után az anyavállalat fizeti meg a kiegészítő adót a saját illetősége szerinti ország adóhatóságának. Ezzel a szabállyal azonban az az ország, amelyben az aluladóztatott leányvállalat található, jelentős adóbevételtől eshet el az anyavállalat országának javára.
Erre jelenthet megoldást a szabályozás szerint, hogy a különbözetet ne az anyavállalat, hanem elismert belföldi kiegészítő adóként (QDMTT) a leányvállalat országának adóhatósága szedje be. Nem véletlen, hogy ezt az adót minden EU-s tagállam, így Magyarország is bevezette.
A kiegészítő adó megfizetése ugyanakkor ez esetben még elkerülhető lenne: ha az anyavállalat országa nem csatlakozott a globális minimumadó rendszeréhez (erre az EU-n kívül lehetőség van), legalább egy leányvállalata pedig olyan országban működik, ahol a QDMTT-t nem alkalmazzák, akkor a leányvállalatok adóilletőségét érdemes lenne ebbe az országba helyezni.
Ennek a helyzetnek a megoldására vezették be az aluladóztatott kifizetések szabályt (UTPR). A UTPR az IIR-szabály védőhálójaként működik. Szemben az IIR-szabállyal, a UTPR alulról felfelé építkezik, és olyan mértékben utalja a kiegészítő adót az aluladóztatott csoporttag országához, amilyen mértékben az érintett csoporttag aluladóztatott jövedelme nem tartozik más országban az IIR szerinti adókötelezettség alá. Ebben az esetben a kiegészítő adót a globális minimumadót nem bevezető anyavállalat helyett az aluladóztatott csoporttag fizeti meg a saját országában. Ezzel a biztonsági mechanizmussal hoz létre a globális minimum adó egy zárt rendszert. Így az anyavállalat országa is érdekeltté válik a csatlakozásban, hiszen adóelőnyt már nem tud biztosítani, a kiegészítő adóbevételből viszont más ország részesül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.