Nem az egészségen kéne spórolni – de ezt teszi a gazdasági szorongás

Miközben remek hír, hogy érezhetően mérséklődött az infláció, a fogyasztás újbóli növekedése egyelőre nem, illetve csak jelentős késéssel várható. Ráadásul az egészséghez szorosan köthető kiadások a legveszélyeztetettebb körbe tartoznak a tekintetben, hogy min spórolnak az emberek. Tehát mivel jelenleg is takarékoskodik, legfeljebb tartalékot újraképez a lakosság, adódik a kérdés, hogy mi lesz közben azon cégekkel, amelyek egyelőre hiába várják a fellendülést?

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter , illetve a Világgazdaság szakértői köre is többször megfogalmazta, hogy a vártnál is jobb inflációs adatok dacára a fogyasztás még nem élénkül, habár ez a kormányzati cél, hogy a még nagyobb jó, a 4 százalékos gazdasági növekedés is elérhető legyen 2024-ben. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza például az elemzésében kitért rá, hogy ugyan szeptember óta 

és ez csapódik le hónapról hónapra a termelési (kiskereskedelem, ipar, építőipar) és felhasználási (szolgáltatások, beruházások) adatokban is.

Amikor pedig a nagyobb megszorítások, vagy a tartalékképzés a jellemző a családi költségvetésben, akkor az egészséggel kapcsolatos kiadások gyakran kerülnek a lista végére, vagyis az emberek az egészségükön kezdenek el spórolni.

Az alapanyag-ellátás a legnagyobb kihívás

A gazdasági nehézségek közvetlen hatással vannak az emberek életmódjára és egészségtudatosságára. A fogyasztók árérzékenyebbek, ilyen helyzetben kevésbé hűek egy-egy márkához, vagy ha hűek is, sokkal inkább az ár alapján választanak a termékek között, keresik az akciókat. Vagy egyenesen átváltanak alternatív termékekre, ha azok kedvezőbb árúak: például az áruházláncok saját márkás termékeire, azokon belül is egyre több első áras termék fogy.

Ugyanakkor az infláció nemcsak a fogyasztókat, a gyártókat is érinti. A szakvélemények szerint globális felmelegedés miatt folyamatosan igen sokrétű problémát kell kezelniük, gyakorlatilag minden termesztőterületen.

– avatott be a részletekbe az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán. Kifejtette:

• a termesztők növekvő veszteségeire rakódnak a munkaerőhiány miatti nehézségek,
• ráadásul újabban sztrájkok akadályozzák a beszállításokat,
• tehát egyértelműen az alapanyag-ellátás biztosítása okozza a legnagyobb kihívást.

A bérek szinten tartása is fontos szempont, ezért elmondása szerint az Eisberg például különös figyelmet fordít arra, hogy a munkatársak legyenek a fókuszban, előtérbe helyezve a csapatmunkát és a közösségépítést, hiszen ezek a tényezők kulcsfontosságúak a munkatársak hosszú távú megtartásában.

Nem könnyű a helyzet, de muszáj előre menekülni

Az egészséges termékeket előállító gyártók tehát evickélnek a csökkenő fogyasztói vásárlóerő, az ellentétes irányba közlekedő, emelkedő költségek között, és igyekeznek a lehető legkisebb fájdalmat okozó mértékre belőni az árakat: a csomagolt saláták és salátatálak éppenséggel az inflációnál kisebb mértékben drágultak az elmúlt időszakban.

Mindezek dacára a már 2019-ben évi 23 millió tasak konyhakész salátát előállító Eisberg előre menekül, és jelentős beruházást tervez, a jelenlegi 5 ezer négyzetméteres üzemét további 4 ezer négyzetméterrel kívánja bővíteni, ezzel a hazai üzem kapacitását növelni, hogy hosszú távon stabilizálja a piaci helyzetét. Az ügyvezető szerint a nehéz gazdasági környezet ellenére is fontos az innováció és a fenntarthatóság felé elmozdulás, valamint a fogyasztói tudatosság növelése.

Küzdeni kell az egészségtudatosságért

A saláta csomagolása viszont speciális, aminek eltarthatósági okai vannak, és a termék jellege miatt egyelőre nem lehet észszerű keretek között papírcsomagolásra váltani. Az ügyvezető elmondta: 

Piaci szereplőként küzdeni kell érte, hogy a gazdasági szorongás ne legyen hatással az egészségtudatosságra – folytatta Gazsi Zoltán, aki szerint igyekeznek az áraikat csak a legszükségesebb mértékben emelni, hogy az egészséges táplálkozás, azaz a minőségibb életvitel és a betegségek megelőzése ne váljon a családok költségvetési megszorításainak áldozatává, hanem az egészséges élelmiszer megőrizze helyét a háztartások kiadásai között.

„Ezen az úton fontos lépés, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozzanak saját és családjuk egészsége érdekében” – összegzett az Eisberg ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán.