Miközben remek hír, hogy érezhetően mérséklődött az a fogyasztás újbóli növekedése egyelőre nem, illetve csak jelentős késéssel várható. Ráadásul az egészséghez szorosan köthető kiadások a legveszélyeztetettebb körbe tartoznak a tekintetben, hogy min spórolnak az emberek. Tehát mivel jelenleg is takarékoskodik, legfeljebb tartalékot újraképez a lakosság, adódik a kérdés, hogy mi lesz közben azon cégekkel, amelyek egyelőre hiába várják a fellendülést?
Fotó: Christoph Kaminski
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter , illetve a Világgazdaság szakértői köre is többször megfogalmazta, hogy a vártnál is jobb inflációs adatok dacára a fogyasztás még nem élénkül, habár ez a kormányzati cél, hogy a még nagyobb jó, a 4 százalékos is elérhető legyen 2024-ben. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza például az elemzésében kitért rá, hogy ugyan szeptember óta
emelkednek a reálbérek, továbbra is visszafogott kereslet jellemző a magyar gazdaságban, ami mind a beruházások, mind a fogyasztás terén a növekedés gátjává vált,
és ez csapódik le hónapról hónapra a termelési (kiskereskedelem, ipar, építőipar) és felhasználási (szolgáltatások, beruházások) adatokban is.
Amikor pedig a nagyobb megszorítások, vagy a tartalékképzés a jellemző a családi költségvetésben, akkor az egészséggel kapcsolatos kiadások gyakran kerülnek a lista végére, vagyis az emberek az egészségükön kezdenek el spórolni.
Az alapanyag-ellátás a legnagyobb kihívás
A gazdasági nehézségek közvetlen hatással vannak az emberek életmódjára és egészségtudatosságára. A fogyasztók árérzékenyebbek, ilyen helyzetben kevésbé hűek egy-egy márkához, vagy ha hűek is, sokkal inkább az ár alapján választanak a termékek között, keresik az akciókat. Vagy egyenesen átváltanak alternatív termékekre, ha azok kedvezőbb árúak: például az áruházláncok saját márkás termékeire, azokon belül is egyre több első áras termék fogy.
Fotó: Eisberg
Ugyanakkor az infláció nemcsak a fogyasztókat, a gyártókat is érinti. A szakvélemények szerint globális felmelegedés miatt folyamatosan igen sokrétű problémát kell kezelniük, gyakorlatilag minden termesztőterületen.
Hirtelen felmelegedés miatt összeérő palántázások, vízhiány, betegség és kártevő nyomás mellett szűkülő növényvédelmi lehetőségek következtében nehezen tervezhető és drágul a nyersanyag, amely a legnagyobb költségtétel
– avatott be a részletekbe az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán. Kifejtette:
- a termesztők növekvő veszteségeire rakódnak a munkaerőhiány miatti nehézségek,
- ráadásul újabban sztrájkok akadályozzák a beszállításokat,
- tehát egyértelműen az alapanyag-ellátás biztosítása okozza a legnagyobb kihívást.
A bérek szinten tartása is fontos szempont, ezért elmondása szerint az Eisberg például különös figyelmet fordít arra, hogy a munkatársak legyenek a fókuszban, előtérbe helyezve a csapatmunkát és a közösségépítést, hiszen ezek a tényezők kulcsfontosságúak a munkatársak hosszú távú megtartásában.
Nem könnyű a helyzet, de muszáj előre menekülni
Az egészséges termékeket előállító gyártók tehát evickélnek a csökkenő fogyasztói vásárlóerő, az ellentétes irányba közlekedő, emelkedő költségek között, és igyekeznek a lehető legkisebb fájdalmat okozó mértékre belőni az árakat: a csomagolt saláták és salátatálak éppenséggel az inflációnál kisebb mértékben drágultak az elmúlt időszakban.
Fotó: Eisberg
Mindezek dacára a már 2019-ben évi 23 millió tasak konyhakész salátát előállító Eisberg előre menekül, és jelentős beruházást tervez, a jelenlegi 5 ezer négyzetméteres üzemét további 4 ezer négyzetméterrel kívánja bővíteni, ezzel a hazai üzem kapacitását növelni, hogy hosszú távon stabilizálja a piaci helyzetét. Az ügyvezető szerint a nehéz gazdasági környezet ellenére is fontos az innováció és a fenntarthatóság felé elmozdulás, valamint a fogyasztói tudatosság növelése.
Küzdeni kell az egészségtudatosságért
A saláta csomagolása viszont speciális, aminek eltarthatósági okai vannak, és a termék jellege miatt egyelőre nem lehet észszerű keretek között papírcsomagolásra váltani. Az ügyvezető elmondta:
a műanyag csomagolóanyag jelentős fejtörést okoz a gyártóknak, akik számos kísérletet tettek már a lecserélésére, és folyamatosan keresik a megoldásokat, amelyek nem csak gazdaságilag észszerűek, de környezetbarát alternatívát is kínálnak.
Piaci szereplőként küzdeni kell érte, hogy a gazdasági szorongás ne legyen hatással az egészségtudatosságra – folytatta Gazsi Zoltán, aki szerint igyekeznek az áraikat csak a legszükségesebb mértékben emelni, hogy az egészséges táplálkozás, azaz a minőségibb életvitel és a betegségek megelőzése ne váljon a családok költségvetési megszorításainak áldozatává, hanem az egészséges élelmiszer megőrizze helyét a háztartások kiadásai között.
„Ezen az úton fontos lépés, hogy a fogyasztók tudatos döntéseket hozzanak saját és családjuk egészsége érdekében” – összegzett az Eisberg ügyvezető igazgatója, Gazsi Zoltán.
