Valami készül, és már pénz is van rá: katonai célú magyar beruházásra adott százmilliókat az EU

Figyelemre méltó tájékoztatás jelent meg a napokban az Európai Unió hivatalos honlapján. Ebben arról számoltak be, hogy katonai projektek támogatásáról döntöttek, méghozzá tetemes összegben.

A közleményből kiderült, hogy 38 fejlesztés nyert el finanszírozást összesen 807 millió euró értékben, ami átszámítva mintegy 310 milliárd forintnak felel meg. Ezt a pénzt arra adták, hogy a tagállamok olyan kulcsfontosságú közlekedési infrastruktúrát valósítsanak meg, amelyek kettős felhasználásúak: a polgári mellett védelmi, azaz katonai célokat is szolgálnak.

Milyen pénzből adott százmilliókat Magyarországnak az EU?

A támogatásért pályázni kellett, méghozzá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében. Immár a harmadik, egyben az utolsó katonai mobilitási felhívást bonyolították le (tavaly május és szeptember között) nem is titkoltan azzal a szándékkal, hogy az Európai Unió választ tudjon adni Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziójára.

Magáról a programról annyit érdemes tudni, hogy alapvetően a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről van szó, amelyhez 1,74 milliárd eurót különítettek el. Ennek kiosztását az orosz–ukrán háború kitörése miatt előrehozták: a 2021-es és 2022-es első és második pályázatban 57 projektnek ítéltek oda 939 millió eurós támogatást, ezt fejelte meg a most nyilvánosságra hozott harmadik kör. 

Az EU pénzügyi hozzájárulása a projektek összes elszámolható költségének 50 százalékáig társfinanszírozásként jelenik meg. Fontos ugyanakkor, hogy a támogatások csak akkor válnak véglegessé, ha az Európai Bizottság jóváhagyja a döntést.

Hogyan fokozza a katonai mobilitást az EU?

Brüsszelben azt ismerték fel, hogy Európának kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrára van szüksége a katonai mobilitása fokozása érdekében. A remények szerint a támogatásra méltónak talált 38 projekt javítani fogja a stratégiai infrastruktúrát mind a TEN-T vasúti, mind az EU katonai hálózatán, ezzel pedig hozzájárul a kontinens biztonságához.

A tagországokat nem is kellett ösztökélni, hogy éljenek a lehetőséggel. Együttesen 112 pályázatot nyújtottak be, csaknem ötszörös volt a túljelentkezés. Tizennyolc tagállam projektjeit választották ki, és ezek között Magyarország is ott van, ha csak egy beruházás erejéig is.

Látványos, hogy a legtöbb forrás az Oroszországgal szomszédos vagy közeli EU-tagokhoz került. A finnek hét projektje is nyert, a svédek öt beruházása kapott zöld lámpát, a lengyeleknél négy, de Litvánia és Lettország is öt projektre kapott közösen uniós pénzt.

Milyen katonai célú beruházások indulnak Magyarországon?

A listán azonban egy magyar beruházás is helyet kapott, és csaknem 700 ezer eurós finanszírozásban részesült. Ez nagyjából 266 millió forint. A leírás szerint ebből tanulmányok készülnek majd el

A feladat koordinátora az Építési és Közlekedési Minisztérium. A támogatás tanulmányok és a pályázati dokumentáció elkészítésére terjed ki, valamint a szükséges engedélyek megszerzésére. A fejlesztés hozzájárul a jelenlegi vasúti szűk keresztmetszet megszüntetéséhez, így pedig a polgári és katonai forgalom megkönnyítéséhez.

A tatai koncepció nem a semmiből jött. A Világgazdaság még tavaly szeptemberben számolt be róla, hogy a kormány hidakat és a vasútállomásokat építene át, hogy ezeket az infrastruktúrákát a hadsereg is tudja használni.

• Új vasúti híd épülne a meglévő Gubacsi híd mellett, 
• kettős célúvá alakítanák át a szolnoki vasútállomást (ahogyan egy sor kisebb vasútállomást is), 
• Tatán létesülne egy katonai rakodó (ez kapott most tehát uniós pénzt), 
• javulnának a Csepeli Szabadkikötő vasúti kapcsolatai, 
• illetve számos közúti hidat is megerősítenének, hogy azokat a NATO eszközei is használhassák. 

A tervezett projektek bruttó elszámolható költsége mintegy 107 milliárd forint, a nettó közel 96 milliárd. Összesítve az uniós forrás nettó 48 milliárd forint lenne, a fennmaradó szintén 48 milliárd a hazai költségvetésből származna.