A kormány szerint fontos, hogy Magyarország a legjobb tőkebevonzó országgá váljon

Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg hétfőn az Országgyűlés tavaszi parlamenti ülésszaka. Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a kormány elindította a sóskúti akkumulátorbontó üzem kiemelt beruházássá minősítését, az ugyanakkor elkerülte a figyelmét, hogy ezt a saját törvényei alapján sem teheti meg. Csárdi kitért az érintett településeken élők körében tapasztalható felháborodásra, és emlékeztetett arra is, hogy 

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára úgy reagált: Magyarország tőkeszegény ország, szükség van a külföldi beruházásokra, és az unióban a legjobb tőkebevonzó ország. Sikerült elérni, hogy nem csupán Nyugatról hanem Keletről is érkezik beruházás. Hozzátette, szükséges a helyiek megkérdezése, ugyanakkora arra is rámutatott: 

Szabó Rebeka (PM) szerint a kormány akkumulátorstratégiája nemcsak az érintett településeken élők életminőségének romlását jelenti, valamint mértéktelen energia- és vízigényt jelent, hanem súlyosbítja a hazai természetvédelem válságát is – közölte. Hozzátette: a döntések a lakosság feje felett, a tiltakozások ellenére születnek, kész tények elé állítva az embereket.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: ezeket az ipari üzemeket a legszigorúbb feltételek mellett alakítják ki, nemcsak a magyar törvényeknek, hanem az európai viszonyoknak is megfelelve. Ezekre az üzemekre szüksége van a magyar gazdaságnak – mondta. Beszámolt róla, hogy 2010 óta több mint száz országos jelentőségű védett természeti területet jelöltek ki összesen háromezer hektáron. Az ország területének több mint 21 százaléka, kétmillió hektár Natura 2000-es terület.

Bencze János (Jobbik) azt a kérdést tette fel napirend előtti felszólalásában a kormánynak, miért árulták el a magyar méhészeket azzal, hogy elhárították az akadályokat az ukrán méz beáramlása elől. Arról beszélt: a beérkező ukrán gabonával tönkretették a magyar mezőgazdaság egyik szegmensét, most pedig beengedik a magyar piacra a rossz minőségű mézet. 

Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: a keleti nyitás egyértelműen arról szólt, hogy a keleti beruházások, nem agrártermékek érkeznek Magyarországra. Megemlítette: a kormányzat nem enged be az országba ukrán gabonát, az átrakóépítés és -fejlesztés oka, hogy a vasúti szállítás során más nyomtávot használnak keleti szomszédunknál, mint Magyarországon. Hozzátette: a magas cukortartalmú kínai műméz egész Európát ellepte, ugyanakkor februárban olyan ágazati jelzéseket kaptak, hogy elfogyott vagy az adott piaci áron nem érhető el Magyarországon vegyes méz; az ukrán mézre kivetett tilalmat azért vonták vissza, hogy az ágazat ne omoljon össze, a kereskedők teljesíteni tudjanak, ne listázzák ki őket a kontinens nyugati felén a megrendelők. 

Tilki Attila (Fidesz) a nemrégiben kirobban európai gazdatüntetésről beszélt, és azt mondta, a gazdák követeléseit komolyan kell venni. Tiltakozásaik nem csupán a túlzó környezetvédelmi szabályozások és a gazdasági nehézségek ellen irányulnak, de az EU általános agrárpolitikája és a nemzetközi kereskedelmi megállapodások is viták forrásai. Azt kérdezte, 

 az élelmiszerbiztonság szempontjából.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar kormány minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit. Nemzeti hatáskörben meghozták azokat a döntéseket, amelyek ennek érdekében szükségesek, és ezt ígérte a jövőre nézve is. 

– hangsúlyozta. Kijelentette: újra kell gondolni az uniós agrárpolitikát, a szabályokat racionalizálni kell, határozottan fel kell lépni a gyenge minőségű mezőgazdasági termékek beáramlása ellen.