Féltékeny gyártók fékezik az e-mobilitás terjedését

Az évtized végére már több elektromos jármű (EV) kel el, mint hagyományos az Eurelectric és az EY új e-mobilitási jelentése szerint. Az Európai Bizottság azt vetíti előre, hogy 2040-re az Európai Unióban megduplázódik a közlekedés villamosítása, ez pedig megnégyszerezi az ágazat szén-dioxid-mentesítését. Ennek az ambíciónak a teljesítéséhez azonban olyan összekapcsoltabb ökoszisztémára van szükség, amelyben az e-mobilitás szereplői szabadon cserélhetnek adatokat 

• a stratégiai infrastruktúra-tervezés, 
• a költségmegtakarítás, 
• a rugalmasság és 
• a jobb díjszabás érdekében.

Virágzik az e-autók piaca

Tavaly 25 százalékkal nőttek az európai elektromosautó-eladások, és több mint minden ötödik eladott új autó villanyos volt. Ezzel az infrastruktúra bővítése lépést tart, a gyorstöltők például tízszer erősebbek, mint öt éve. 2030-ra körülbelül 75 millió elektromos jármű fog közlekedni Európában, és ezek már megfizethetőbbek is lesznek, köszönhetően a méretgazdaságos gyártásnak, az innovációnak és a használt elektromos járművek virágzó piacának.

Ennek ellenére számos kihívás lassítja a terjedésüket. Élesedik az EU, az Egyesült Államok és Kína közötti verseny az elektromos autók gyártása miatt, miközben az e-mobilitás ökoszisztémájának különböző szereplői „silókban” tartják saját adataikat.

Az Eurelectric főtitkára, Kristian Ruby szerint az európai elterjedés felgyorsítása érdekében az értéklánc minden szereplőjének nyílt, interoperábilis és biztonságos adatokkal kell együttműködnie.

Féltik az adataikat az ágazat szereplői

Az elektromos járművek ökoszisztémájának minden szereplője generál adatokat. Ezeknek az adatoknak a nagy részét azonban – beleértve a jármű jellemzőit, az akkumulátor állapotát, a hálózati kapacitást és a töltőállomások teljesítményét – nem osztják meg az autógyártók versenyelőnyének elvesztésével kapcsolatos aggodalmak és az adatvédelmi kockázatok miatt. Márpedig ez rontja a teljes e-mobilitási ökoszisztéma hatékonyságát. Az adatoknak a teljes értékláncon átjárhatóvá kell válniuk szabványosított protokollokkal, barangolási hálózatok létrehozásával a díjfizetéshez, hálózati torlódási hőtérképekkel és közös platformok létrehozásával az adatsilók lebontására.

Nem csak motorcseréről van szó

„Az e-mobilitás többről szól, mint pusztán a belső égésű motorokról való technológiai átállásról. A közlekedés, az energia és az épített környezet világának összekapcsolásáról is. Ez azonban az adatok átjárhatóságától és az információmegosztástól függ, aminek az elérése kihívás. Ennek leküzdése javítja az általános elektromos élményt, és értéket teremt az ökoszisztéma szereplői számára” – idézi a tanulmány Serge Colle-t, az EY globális energia- és erőforrás-vezetőjét.

Az Eurelectric felhívja a döntéshozókat, hogy integrálják a biztonságos adat-interoperabilitást az összes e-mobilitáshoz kapcsolódó szabályozási keretbe, az elektromos járművek bevezetésének felgyorsítása érdekében, kezdve a tervezett járművön belüli adattörvénytől.

Szépen szaporodnak a töltők 

Európában a nem háztartási töltőpontok száma a 2022-es mintegy 530 ezerről 2023-ban 744 ezerre nőtt. A gyors és az ultragyors egyenáramú (DC) töltők száma 77 százalékkal, 100 ezerre emelkedett, a váltakozó áramúaké (AC) 36 százalékkal nőtt. Az MVM Mobiliti töltőtelepítési eredményeiről és terveiről a közelmúltban számolt be a Világgazdaság, az OMV-éről januárban. Nemrég a Shell Hungary is jelezte, hogy töltőoszlopokat helyezett üzembe hat Tesco parkolójában. A Shell 36 töltőponttal működő, saját EV-töltőhálózata a következő hónapokban folyamatosan bővül, és az év végére országos lefedettséget ígér.

Az alternatív üzemanyagok bevezetését segítő infrastruktúra-szabályozás (AFIR) törvénybe iktatása még inkább felgyorsítja majd a töltők telepítését. Az AFIR előírja, hogy 

Az elektromos nehézgépjárművek (eHDV) számára a teljes hálózati lefedettség 2030-ra várható. Az AFIR meghatároz teljesítménykimeneti célokat is, ezt az EU-ban egyedül Málta nem teljesíti.