Kiáll a befektetői érdekek mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium - félreérthetetlenül kell elnevezni az alapokat

A Nemzetgazdasági Minisztérium meglátása szerint akármennyire is változékony és rugalmas a szektor, a befektetőnek azt kell kapnia a befektetési jegyek vásárlásakor, amit a befektetési alap a nevében ígér. Így, elkerülendő a megtévesztés lehetőségét, fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve a minisztérium szükségesnek ítélte az eszközosztályok és a kapcsolódó limitek szigorúbb szabályozását.

Ennek megfelelően egy olyan szabályozás került kialakításra amelynek alapja a nomen est omen elv. Azaz elvárás lesz, hogy a névhasználat egyértelműen tükrözze a portfólió összetételét. A kormány a szabályozás során figyelemmel volt arra is, hogy zárt legyen a szabályozás, azaz minden fajta összetétel besorolásra kerüljön valahova. 

Ami a lényeges elemnek tekintett szakmai kifogásokat illeti, azzal kapcsolatban a minisztérium az alábbi tájékoztatást adta ki:

„A részvényalapok tekintetében mostantól valóban nem lehetséges 100 százalékos részvényalapot létrehozni, de ez eddig sem volt így a kötelező állampapír tartást már korábban előíró veszélyhelyzeti kormányrendelet rendelkezései miatt. Ez azonban – a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által is elismerten – nem fog zavaróan hatni a piacra a részvényalapok kis aránya miatt. A kötelezően tartott állampapírok szolgálhatnak likviditási célokat, tekintve, hogy azok tartási kötelezettsége tekintetében a passzív limitsértési szabályok alkalmazandók. Ennek a rendelkezésnek a bevezetésére kifejezetten a BAMOSZ kérésére került sor. A tőkevédett alapok az új szabályozás alapján legfeljebb 80 százalékos mértékig tarthatnak kötvényeket, így állampapírokat is, melyek vonatkozásában a tőkevédelmet az állam garantálja, így ezzel a megjelöléssel külön díjat felszámítani fogyasztóvédelmi okoknál fogva nem elfogadható a Kormányzat számára.”

A szabályozás kialakítása és annak alkalmazása során a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is készséggel áll a piaci szereplők és az érdekképviseleti szervezetek rendelkezésére.

A Nemzetgazdasági Minisztérium január végén jelentette be, hogy „a tudatos pénzügyi, befektetési döntések segítése, valamint az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a pénzügyi fogyasztóvédelem további növelése érdekében” társadalmi vitára bocsátja a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) kormányrendelet módosítását. A VG a hazai alapkezelői szektor képviselőinél érdeklődött arról, miként értékelik a tervezett változtatásokat.