KPMG: Jobban bírják a munkaterhelés növekedését a női felsővezetők

A válságon is túlmutató, megnövekedett számú – egyszerre több, gyakran egymással összefüggő – kockázattal súlyosbított környezethez a felsővezető nők többsége alkalmazkodott, és igyekszik felfedezni az új helyzetben rejlő lehetőségeket. 

Alkalmazkodókészség, előrelátás, rugalmasság – ezekkel a tulajdonságokkal felvértezve alakítják a gyengébb nem képviselői saját és cégük jövőjét. A KPMG Global Female Leaders Outlook tavaly készült, most ismertetett kutatásában 53 ország 839 női vezetőjét kérdezték, egyebek mellett, vállalatuk helyzetéről, az üzleti kilátásokról, a fejlesztésekről, saját karrierjükről, a motivációikról.

Milyenek a női nagyfőnökök?

A KPMG által megkérdezett női vezetők nagy része hetente több mint 50 órát dolgozik, és a hibrid munkamodellt részesíti előnyben. Szinte mindegyikük vezet háztartást, ezt minden harmadik válaszadó külső segítség nélkül teszi. A legtöbb megkérdezett legalább egyszer váltott már céget, hogy előrelépjen karrierjében. A felmérés résztvevőinek 74 százaléka kétkeresős háztartásban él, 21 százalékának viszont nincs partnere. Gyermeket a válaszadók 70 százaléka nevel vagy nevelt.

A válaszadók 81 százaléka számolt be megnövekedett munkaterhelésről, és arról, hogy munkanapjaik hosszabbak lettek. 

A folyamatos változások miatt – 89 százalékuk szerint –, felgyorsult a munkatempó, és 78 százalékuk érzékel növekvő bizonytalanságot a stratégiai döntések és előrejelzések terén. Nem csoda, ha a női felsővezetők körében a feszültség szintje meredeken emelkedik. 

A növekvő munkaterhelés kiégéshez is vezethet

Ez természetesen negatív hatással van mindennapi munkájukra és magánéletükre. A válaszadók 60 százaléka csak a magán- és családi élet rovására tud megfelelni a munkahelyi elvárásoknak. 62 százalék részben túlterheltnek érzi magát a jelenlegi helyzet és a folyamatos válságkezelés miatt, 47 százalék mondja, hogy kimerült, és fogytán az energiája. 

A kiégés egyébként középvezetői szinten a legjellemzőbb, legkevésbé pedig azokat érinti, akik nem terveznek további karrierépítést. Az adatokból regionális különbségek is kirajzolódnak: a kiégési értékek összességében az ázsiaiak körében a legmagasabbak, a közép-európaiak körében pedig a legalacsonyabbak.

Normává válik a jóval nehezebb helyzet 

A kockázatokkal terhelt válsághelyzetet – polikrízist – egyre inkább egy új normának tekintik, és sokan számoltak be annak pozitív következményeiről is vállalatuk vagy saját maguk számára. 

„Az akklimatizálódás már zajlik, négyből három válaszadó mondta azt, hogy megszokta a mostani helyzetet, háromból kettő pedig pozitívan áll a környezethez” – fogalmazott a KPMG elemzésében. A felmerülő új lehetőségek miatt 64 százalék érzékel új szellemiséget, pozitív hangulatot a vállalatnál. 

A válaszadók 80 százaléka szeretne megbirkózni a vezetési kihívásokkal a polikrízis idején. A feladatok sokrétegűségét számos női döntéshozó különösen vonzónak találja: értékelik a lehetőséget, hogy bizonyítsanak, és új lendületet adjanak karrierjüknek. Mindössze 11 százalékuk tart attól, hogy a polikrízis negatív hatással lesz a karrierjükre.

Stratégiai gondolkodás és erős irányítás 

A jó vezetés különösen fontos. A megkérdezettek 55 százaléka jelenleg csapatközpontú, stratégiai vezetési stílusra támaszkodik. Ezt követi 23 százalékkal a projektekre összpontosító, agilis stílus. Sok női felsővezető szerint karrierszempontból a stratégiai gondolkodás és az erős irányítás a legfontosabb. A szigorúan hierarchikus vezetést a többség károsnak tartja, száz válaszadóból mindössze kettő részesíti előnyben. A polikrízisre reagálva a női felsővezetők alakítottak irányítási stílusokon: 43 százalékuk ma már agilisabban cselekszik, 36 százalékuk pedig jobban előtérbe helyezi a stratégiai szemléletet, mint korábban. Sokan kiemelték a motiváció és a csapatszellem szerepét. Ennek érdekében a megkérdezettek 84 százaléka szán a korábbinál több időt alkalmazottaira.