Nőként nehezebb érvényesülni a munkaerőpiacon

A nemzetközi nőnap apropójából országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen kimondott vagy kimondatlan hátrányok érhetik a gyengébbik nem képviselőit munkavégzésük során, csak azért, mert nem férfinak születtek. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a válaszadók több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb előbbre jutni a munkaerőpiacon.  

A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, amelyek a külsejükre (36 százalék), személyiségükre (33 százalék) értelmi képességükre (36 százalék) vagy szülői szerepükre (36 százalék) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18–35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben.

Sok helyen működik a kettős mérce

Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve 47 százalékuk gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele – nemtől függetlenül – legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadályba ütköznek a munkahelyükön: 59 százalékuk érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31 százalékánál jellemző ugyanez. 

Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38 százaléka teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60 százalék reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.

A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44 százalék), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41 százalék).

Milyen változásokat vezethet be a munkaadó?

A megkérdezettek körében 10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. Egyebek mellett azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel jelentőset léphet az egyenlőség megvalósulása érdekében.

„A reprezentatív kutatással egy időben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán” – közölte Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. Majd kifejtette: „Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel.”

Többek közt napvilágot látott, hogy a válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80 százalékuk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésük például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak.