Csökkent a kiberbűnözés Magyarországon, hatásos a KiberPajzs

Nemcsak a kibercsalások száma, de a károk összege is jelentősen csökkent 2023 negyedik negyedévében. A kártyás visszaélések viszont tovább nőttek. Mindez jelentős eredménynek számít a KiberPajzs együttműködés és banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztésnek. Nem lehet azonban hátradőlni, további erőfeszítésekre van szükség, mert egyetlen visszaélés is sok. A KiberPajzs program intézményei ezért 2027-ig meghosszabbították együttműködésüket, az MNB pedig felhívta a bankok figyelmét: honlapjaikon is mutassák be az ügyfeleknek a védekezés módjait.

A kibercsalások száma 2022 eleje óta jelentősen növekedett, 2023 negyedik negyedévére viszont csökkenni kezdett. A csalások mostani számai azonban még így is jóval magasabbak a közel két évvel ezelőtti bázishoz képest. A tavalyi utolsó negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál az átutalással kapcsolatos kibercsalások volumene 36 százalékkal (9162 milliárdról 5769 milliárd forintra), esetszáma pedig 34 százalékkal (5762-ről 3737 darabra) esett vissza. A fizetési kártyás visszaélések esetszáma és volumene azonban ezzel ellentétben tovább nőtt. 

és hasonló a visszaesés a jegybank keretein belül működő, anyagi jogviták rendezését végző Pénzügyi Békéltető Testületnél is. Az ügyféljelzések száma azonban változatlanul jócskán meghaladja a 2022 eleji értékeket.

Az átutalásokkal kapcsolatos kedvező adatoknál közrejátszhatott, hogy több bank fejlesztette saját informatikai visszaélésszűrő rendszereit. A fogyasztók oktatásában oroszlánrészt vállal magára KiberPajzs együttműködés. Ennek eredménye

• a kiberpajzs.hu honlap;
• az MNB fraud ajánlása a kibercsalások kiszűrésére;
• a rendőrség és a bankok közti „forródrót”;
• az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központja által nyújtott segítség;
• az NMHH koordinációjával történő közös lépések a hívószámhamisítás és a kéretlen sms-ek kiszűrésére.

A további előrelépésben kulcsszerepe lehet az eddig is kiemelt tényezőknek számító: banki IT-rendszerek folyamatos fejlesztésének, az ügyféltudatosság további erősítésének, illetve az intenzív rendőrségi fellépésnek is.

A kibercsalók ugyanis továbbra is rendkívül változatos módon támadják az ügyfeleket. Ezért folytatni kell a bűnözők elleni harcot, hiszen egyetlen sikeres bűnözői akció is túl sok. A KiberPajzs projekt résztvevői ezért 2027-ig szóló együttműködési megállapodást írtak alá. A résztvevő partnerek az intézményükhöz kapcsolódó konkrét vállalások teljesítésére kötelezték magukat, s újabb kommunikációs kampányok is indulnak a konkrét csalástípusok felismerésére, elhárítására összpontosítva.

Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amely előírja, hogy a piaci szereplők honlapjukon külön tájékoztató banki oldalon többek között mutassák be a fogyasztóknak a főbb csalástípusokat, azok elkerülésének, megelőzésének lépéseit, továbbá azt, hogy visszaélés észlelése nyomán kit és hogyan kell keresni az adott pénzügyi intézménynél. Egy másik friss MNB körlevél szerint

hiszen a bűnözők a banki meghatalmazottak internet- vagy mobilbanki hozzáférésének kompromittálódásával a meghatalmazók számláihoz (is) hozzáférhetnek.

A kiberbűnözés és az online csalások napjainkban nagy veszélyforrásnak számítanak és a magánszemélyektől egészen a nagy cégekig mindenki az elszenvedője lehet. A Google is most két fejlesztőt perelt be online csalás miatt. Az elkövetők a Play Áruházba feltöltött alkalmazásaikon keresztül vettek rá befektetésekre másokat, melyekből sosem látták viszont a pénzüket.