A keleti országrészben is érezhetők a kilábalás jelei

Kezdetét vette a Figyelő, a Világgazdaság és az Észak-Magyarország szervezésében rendezett gazdaságfejlesztési konferencia Miskolcon. Szajlai Csaba, a Világgazdaság és a Figyelő főszerkesztője rövid köszöntőjében felidézte, országjárásra indultak, előzőleg Győrben zajlott hasonló konferencia.

Bánné Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, az elmúlt időszakban 133 milliárd forintos fejlesztési forrás állt rendelkezésre, ez az összes megye közül a legnagyobb. Többek között óvodák, iskolák, rendelők újultak meg, 132 településen korszerűsítettek, építettek csapadékelvezető rendszert. A jelenlegi fejlesztési időszakban 150 milliárd forintból gazdálkodhat a térség, ebből megújuló energiaforrások fejlesztésére és turisztikai célú beruházásokra is jut, a családbarát fejlesztésekkel cél az elvándorlás minimalizálása is – sorolta a tényeket és a célokat.

Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára arról beszélt, 2024-ben helyreállítást ígértek, az első negyedévben pedig már nyerésre állunk. Magyarország növekedése jelenleg meghaladja az Európai Unióét, jövőre pedig már 4 százalékot meghaladó GDP-bővülést várunk. Az első negyedéves adat pedig Európa dobogósai között szerepelt.

Emlékeztetett, 2023-ban sikerült letörni a 2022-ben elszabadult inflációt, ehhez számos eszközt bevetettek, köztük az árfigyelőt, a kötelező akciózást, valamint az azóta már kivezetett árstopokat. Így mára már régiós összehasonlításban az egyik legalacsonyabb a magyar élelmiszer-infláció. Arról is szólt, az egyes országok költségvetéseivel globális szinten gondok vannak, hiszen a szélsőségek is földrészekre kiterjedőek – gondolhatunk itt a pandémiára vagy a háborúra. A trend viszont pozitív, a hazai hiányt sikerül fokozatosan csökkenteni.

A reálbérek emelkedése az infláció leszorulásának és a béremeléseknek köszönhető – emelte ki, a fogyasztás pedig megmutatkozik a lakáshitelezésben és a kiskereskedelmi forgalom változásában is. Kitért rá, az idősek, valamint a minimálbérből, illetve garantált bérminimumból élők képezték a legsérülékenyebb csoportot, de az ő jövedelmi helyzetük is javulni látszik, a kormányzati intézkedéseknek itt is volt szerepük.

A helyreállást mutatja még, hogy bővült a belföldi vendégéjszakák száma az első negyedévben, míg a turizmus tavaly kihívásokkal küzdött, ami azért számottevő, mert a szórakozás az, amelynek a költségén a nehezebb helyzetbe kerülő lakosság megtakarítani igyekszik. A bővülésben szerepe volt a SZÉP-kártyáknak is.

A munkaerőpiacról szólva emlékeztetett, az egymillió munkahely megteremtése szinte teljesült. A munkanélküliségi ráta időszakos megemelkedése helyett fontosabb a foglalkoztatási ráta: ma százból hatvanöten döntenek úgy, hogy munkát vállalnának, a kormány ezt a rátát 70 százalék fölé szeretné vinni. Az álláskeresők rátája is ezzel összefüggésben alakult, többen léptek be a munkaerőpiacra, csökkent azoknak is a száma, akik egyáltalán nem akarnak dolgozni. Maga a folyamat lassú, a trend viszont pozitív – emelte ki Lóga Máté.

Az üzemanyagárakat illetően azt mondta, aktív párbeszéd zajlik a Magyar Ásványolaj Szövetséggel, egyetlen vállalt célja van a kormányzatnak: a régiós átlagáron szeretnék tartani a benzin és a dízel árát. Emlékeztetett, módszertani vitát zártak le, a közös álláspont szerint az üzemanyag-kereskedők önkéntes alapon igazítják az árakat úgy, hogy tarthassák a megállapodott értékét.

Szólt arról is, hogy 

változásra az év második felében van esély. A német gazdaság viszont az európai növekedést is meghatározza – tette hozzá. A javulás néhány hónapos késleltetéssel jelentkezik a gazdasági mutatókban. A kormányzat különféle ágazati fejlesztési programokkal ösztönzi a gazdasági aktivitást, amire az export általános enyhe visszaesése miatt is szükség van.