Az ipari beruházások megrendelői nem sürgették az építőipari kivitelezést
Márciusban az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakult: éves alapon 6,3, havi alapon 2,8 százalékkal mérséklődött, azaz az év eleji erős indítás nem tűnik tartósnak – írta a KSH reggel közzétett statisztikájára reagálva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Mint kiemelte, a visszaesésben most az épületek építésének 10 százalékos volumencsökkenése játszott szerepet, az egyéb építmények volumene ha csak minimális mértékben is, de bővült. Az állami beruházások nagyobb részben az utóbbi kategóriába tartoztak, így lehetséges, hogy a visszaesésben az ipari beruházások lassabb előrehaladása játszott szerepet, vagyis a megrendelők a kedvezőtlen külső kereslet miatt kevésbé sürgették az építkezést.
Nőttek az építőipari árak
Az építőipar visszaesésének okai között szerepel a magas – és tovább növekvő – árszínvonal: az első negyedévben az ágazat árai negyedéves alapon 2,4 százalékkal, míg éves alapon 6,7 százalékkal emelkedtek, azaz míg az átlagos inflációs a jegybanki célsávban, 4 százalék alatt alakult, addig itt az alacsony kereslet ellenére is jelentősebb drágulás volt, ez pedig erőteljesen visszafogja a keresletet. A magas árak különösen nagy mértékben gátolhatják például a vállalati beruházásokat vagy a lakásépítéseket.
A keresletet több további tényező is alakítja:
a vállalatok a kedvezőtlen külső környezet miatt óvatosak,
a kamatlábak csökkennek ugyan, de a cégek vélhetően még várják a további kamatvágásokat és a kedvezőbb hitelkonstrukciókat. A hazánknak járó uniós források fokozatos megnyitása azonban segítheti az ágazat termelésének növekedését.
Bővül a rendelésállomány
Ha a termelési volumenben nem is, a rendelésállomány terén már látszanak kedvező jelek, melyek
- a kedvezőbb kamatkörnyezetből,
- a gazdasági növekedés fokozatos újraindulásából
- és az uniós források fokozatos megnyílásából adódnak.
Az új rendelések volumene 19,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, azaz már ötödik hónapja emelkedik éves alapon. A hó végi szerződésállomány ugyan még csökken, de ez a mérséklődés már csak 3,7 százalék – 2023 januárja óta ennél csak magasabb visszaesésre volt példa. Kérdés tehát Regős Gábor szerint, hogy a jövőben tud-e folytatódni a rendelésállomány növekedése (erre a fundamentumok alapján van esély), és hogy ez testet tud-e ölteni az építőipari termelés tartós bővülésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.