Bérleti szerződés: a legbiztosabb megoldás a közjegyző – mutatjuk, miért

Idén már újra fellendülhetnek a befektetések az iroda- és egyéb ipari-kereskedelmi ingatlanok piacán – vélekednek kereskedelmi ingatlanszolgáltatók és hazai ingatlanpiaci szakértők. A szektor a koronavírus-járvány, majd a gazdasági visszaesés miatt nehéz időszakot élt át: a kereslet csökkent, a rövidebb távú bérlet nőtt, és a bérlők könnyebben költöznek át számukra kedvezőbb ingatlanba. Emiatt az elmúlt három évben csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma, csak tavaly, a recesszió és a kiugró infláció ellenére is több mint 3 százalékkal – számolt be a közjegyzői kamara.

Lakásbérleti piac: az egyoldalú kötelezettségvállalói nyilatkozat a népszerűbb 

A kamara tapasztalatai szerint már az sem ritka, hogy magánszemélyek is közjegyzői okiratba foglaltan készítenek bérleti szerződést, elsősorban akkor, ha az egyik fél külföldi állampolgár, vagy ha nagyobb értékű ingatlan bérbeadásáról van szó. Közjegyzői irodánként eltérő ugyan, hogy cégek vagy magánszemélyek veszik igénybe közjegyző segítségét a szerződés elkészítésében, de általánosságban elmondható, hogy a lakásbérleti piacon még mindig népszerűbb az egyoldalú kötelezettségvállalói nyilatkozat, amit gyakran kiköltözési nyilatkozatnak neveznek az ingatlanhirdetésekben. Ez lényegesen olcsóbb, mintha a teljes bérleti szerződést közjegyző készítené el, az abban vállalt kötelezettségeket pedig a közokiratba foglalt szerződéshez hasonlóan pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is ki lehet kényszeríteni. 

Miért jó a közjegyző által készített bérleti szerződés?

Mindegyik fél szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyző készíti el, legyen szó lakásbérletről vagy céges irodabérletről. A bérbeadó így tudja elkerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat és az egyéb költségeket, kárt tesz az ingatlanban, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. Ugyanakkor a bérlők számára is egyfajta biztosítékot jelenthet a közokirat abban a nem várt esetben például, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kaució összegét. 

Kötelezettségvállalás, nemcsak kiköltözésre

A lakáspiacon az elmúlt években elterjedt, hogy a bérbeadók a birtokba adás feltételéül szabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot. Ebben végrehajtható módon kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményt a saját tulajdonát képező ingóságoktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel visszaadja a bérbeadó birtokába. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban nemcsak a kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől, hanem bele lehet foglalni a bérleti díj, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók, amennyiben a bérlő nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit.