Győrben különösen fontos a kkv-piac erősítése

Győr-Moson-Sopron különösen fogékony a vállalatfejlesztési programokra és döntésekre, ugyanis a legfejlettebb megyék közé tartozik, de a GDP- termelő képessége húsz év alatt mindössze két százalékpontot javult, amely egyben a régió kétarcúságát is mutatja. Pintér-Péntek Imre a helyi kereskedelmi és iparkamara elnöke a konferencián elmondta, a régió jövője számára rendkívül fontos a vállalkozásfejlesztés, ugyanis ez az alapja annak, hogy megőrizzék a térség humán tőkéjét. Most ugyanis erőteljes az osztrák piacok elszívó hatása. 

Ráadásul a „szomszédban” levő Pozsony is az uniós átlagszint felett áll GDP-termelő képességben, míg Győr ehhez képest jóval szerényebb, tehát a szlovák főváros közelsége is kihívásokat generál. Az elnök szerint mind az ország, mind pedig a megye érdekében jó válaszokat kell kidolgozni a cégek fejlődéséhez és a gazdaság erősítéséhez. Ugyanerről a problémakörről beszélt a megyei főispán is, Széles Sándor szerint a kihívások, különösek azok, amelyeket Ausztria közelsége generál, folyamatosan erősödnek.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke előadásában összegezte a szervezet által betöltött hídszerepet, amellyel összeköti a vállalkozásokat a gazdasági döntéshozókkal. Úgy véli, a mai gyorsan változó világban mindennél fontosabb a stabilitás és a stabil hátteret biztosító szakmai szervezetek.

Elemzői szemmel

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára előadásában összefoglalta a kormányzati intézkedéseket, amelyekkel sikerült leszorítani és alacsony szinten tartani az inflációt. Ennek hatására már rég nem Magyarország vezeti az inflációs rangsort, mind a cseheknél, mind a románoknál nagyobb a pénzromlás üteme. Ráadásul az intézkedések hatására a hazai reálbérek csökkenését is (más országokhoz képest) gyorsan, 12 hónap alatt sikerült megállítani. 

Suppan Gergely szerint már dereng a fény az alagút végén, az élelmiszer-kereskedelem beindulni látszik, és a fogyasztás más termékeknél is életjelet mutat, de a reálbérek alakulása közel sem korrelál a fogyasztás beindulásával. Suppan Gergely szerint ez a bizalmatlanság miatt alakul így, a fogyasztók a takarékosság felé fordultak. Holott a kormány célja a fogyasztás beindítása, mert egyrészt az adórendszerünk áfabevétel-nehéz, másrészt a gyenge fogyasztás mellett a vállalatok sem hajlandók beruházni. Pozitív trendnek nevezte, hogy a fogyasztás most a szolgáltatások felé kanyarodott, erőteljes a turisztikai és a vendéglátóipari kereslet növekedése. Ám a kiskereskedelmi forgalom visszaesése miatt elmaradó 1000 milliárd forint áfabevételt vissza kell építeni a rendszerbe, ez jelentősen növeli a kormányzat mozgásterét.

Az ipar hektikus alakulása az uniós problémákból adódik, különös tekintettel az alternatív hajtásláncú személyautók értékesítésének gyengébb teljesítménye miatt. Ez itthon is kihívásokat generál, de a különféle támogatások segíthetnek a nagyvállalati és a kisvállalati szektor számára. 

Kisebb kamatok kellenek

A kamatkörnyezettel kapcsolatban úgy véli, 6,5-7 százalékos szintre kell most berendezkedni, az MNB-ben benne van még két 50 bázispontos csökkentés, de amíg az amerikai jegybank nem indul el a kamatcsökkentés irányába, addig a hazai jegybanknak is szűkebb a mozgástere.

Ami a minisztérium rövid és középtávú terveit illeti, Suppan Gergely megerősítette, hogy a minisztérium folytatja a felzárkóztatást az uniós átlaghoz. A cél, hogy a hazai gazdaság és persze a bérek belátható időn belül elérjék az uniós átlag 90 százalékát. Megjegyezte, hogy ez hosszú, de nem végrehajthatatlan feladat.